Éva Gál...

Ha nem tartasz igényt az igazságra,létminőséged
színes illúzió és üres tenyérrel
szívvel maradsz,társ nélkül

Atlantisz örökséghez híven
arany és ibolya színű lángban
elégetem :mind azt ami nem egyezik meg
az igazság rezgés számával,túl kell jutnom

A mostban,tiszta,szeretet világba!

Most kell ébrednetek...

Tudom,hogy a tél arca is szép,amiket találtál
hihetetlenül gyönyörűek,félve érinti képeidet
szemem
a végén még megszeretem a hűvös évszakot

(Milyen mélyen szomorú,hogy sikerült mégis
két bajtársi népet összehergelni,háborúra
a rejtőzködő hatalom a népirtást megálmodta
öröme
vérontásból táplálkozik,mint bármely fenevad
országok sokaságát rántaná halálharcba
ó,földlakók,népek most kell ébrednetek)

Merüljetek egyre többen,élet teremtő
meditációkba,tájak ,emberek,az élet nyugalmát
szilárdítva,úgy legyen!

Éva Gál...

Képgyűjteményeidben sokasodnak a téli tájak
találtam hó fedte esti erdőt,ahol lenge fények
vibrálnak hívogatón,ha ide tévedtél vándor
térj be melegedni

Forró tea ,kitudja szép asszony várhat

Lélekemelő hangulatot varázsol látod, a kék színű
gyertya láng
semmi bajod nem történne
ha,kinyithatnád,valódi valóságod,igazi ajtaját!

Öröm...

Olyan a költő,mint bárki más
annyiban,más
beszél
mint a szél
füvekkel,fákkal,csillagokkal

Észreveszi,ha a virágok
megszólítják,vizet, simogatást
kedves elismerést várnak
színük,illatuk,szépségük
kínálják önzetlen

Tudatszinten,mint bárki másra
rátörhetnek,sötét aggodalmak
bár a fényt ölelik
nem sejtett viharok össze téphetik                                          hatalmas,teremtő képességüket

Ők is készek,ilyenkor változni
sok trillió sejtképet kinyitnak
hamis meggyőződést
önromboló
képeket gyógyítanak

Hogy új létminőség jelenbe
lépjenek sohasem tétlenek

Lehet,az iszonyú fájdalmak
öröm
óceánokat hoznak!

Éva Gál...

Egy képzelt kocsiból kiszállva láthatod
mély szakadék tátong előtted
eddig tartott az út,amelyen érkeztél
irányt váltásra kényszerülünk,naponta
most,akár öntelt is lehetnél
hogy megtartod a gondolataidat magadnak
de remélem nem vagyok az első
aki szóvá teszi,hogy egy finomabb csatornán
sokkal többen hallják,gondolataid tartalmát
mint ez a bolygó összlakossága

A külvilág tele van végtelenbe rohanó
nem látható vékony idegnyúlványokkal
keresik az élők az önzetlen szeretet
édes forrásait,feltöltődni,élni vidáman
bizakodva vetkőzve szabadulva
sötét lelki zónák
nehéz
sok
évezredes sokkoló fogságából!

Töredék...

Hó leány és Hó legény
szerelembe összeölelkezve
ködbe takarózva élnek
messze bent erdők mélyén
szem soha sem látta fehér tanyán
tiszta álmokba dermedve
szenderegnek
tavasz ébredésig!

H.R.Portréja…

Tündöklő lány arc,mosolyra nyílt ajkakkal
laza szőke haj elágazás boltívébe rajzolva
de a szem,óceán mennyiségű titkos bánatot
rejt,s csak az fejtheti meg,aki képes
hiteles szerelmi lánggal érte égni,egy életen át!

Átrendeződés...

Te jó ég!Tegnaptól,mintha évmilliók teltek volna
ma,megérintett a tudás derűje újra
s az életerő tombolna,akár táncba fogna
csak méltósággal akarom megélni
végtelen nagyok a lehetőségeim,értem már
csak gyakorolnom kell,végtelen pontosan
mint csillagok ,bolygók keringenek
tudatos pályaíven,maradjak egyszerű és szerény

Hogy majd állandóan magamra ismerjek
nem hazudtak,megérzéseim,bolondnak hitt
vágyaim,többek vagyunk sokkal,mi emberek
mint ravasz háttérbe rejtőzők álságosan
nekünk,évmilliók óta tanítottak,hogy leigázzák
a sokaságot,csaltak,loptak hazudtak
ránk nehezült az átok,hogy semmit se tehetünk
igavonót csináltak belőlünk,(a milliárdosok)

Tudom,hiszem,hogy kedvezően átrendeződnek
fejekben és szívekben a világról alkotott
képek,mindenki rádöbben
hogy a tiszta szeretet teljes gondolat
formálja,teremti,irányítja a valóságnak
nevezett anyagi világot és képesek vagyunk
az alantas mágiáknak nemet mondani
tömegirtást leállítani,mit kitalált néhány

Nagyon romlott,hitvány szuper gazdag
világfi!

A virág...

Amikor ott vagy a lövészárok piszkos sarába
vérző,megcsonkult ordító fájdalmakban
vergődve ,társaid között,reménykedve                                                                            szerencsésen,hogy kisebb sebeddel
lehet,hogy megúszod a szüntelen hullámokban
megújuló golyózáport,közeledbe robbanó
gránátokat és össze vizelted magad
félelmedbe,Te aki hős vagy, falkavezető

Tudnál-e gondolni valami,parányi pozitív
dologra,például észreveszed a virágocskát
ég színű kék szirmaival,csodálod is,hogy
épen maradt ezen az élettipró barbár
helyen,amit frontnak hívnak és embereket
mészárolnak,Te is ezt tetted néhány perce
gépfegyvered csöve még meleg,leszakadt
végtagok között ott van látod a virág

Gyönge száron,apró kis levelekkel virít
s,ha maradt volna még némi hited
ha a tökös kiképzés nem gyúrt volna
robottá,talán tudnál sírni, a virág örömét
felfogva,de elméd lefagyott a robbanások
kezdetén,amikor már sejteni lehetett,hogy ez
az ütközet kilátástalan,csak a vezetők agyába
terveződött valószínűnek egy felülkerekedés

A virág látványa,emlékedbe gyökerezhet
ha szerencséd van és rád találnak
természetesen tartani lehet attól
hogy a virág körül fekvő hullák is előjönnek
és nem találsz sehol helyet a felejtésre
kevésnek bizonyulhat ez az egész bolygó!



  

Krsna bhajams...

Mint nagy erős folyók,érkezz meg végre
lelkembe és hullámzón,friss habokban habzón
mosd át lelkem mezőit,szent áramlásod
sodorja el,elmén küszöbéhez lopakodó
 milliólábú félelmeket,erős csőrű aggodalmakat
itt ólálkodnak testembe fájdalmakat
végzetes tüneteket keltenének
hitembe harapnának ,leoltanák a ragyogó
bennem égő szeretet lángolásokat
bolondul támadnak a semmiből rám
mikor féltett álmaimat bontogatnám
végtelen idők óta melengetem szívemen
hogy olyan ragyogóak legyenek
képesek elragadni,a tétova sokaságot
boldogítóbb világosabb fényesebb
tájak felé

Mint nagy erős folyók,érkezz meg végre
lelkembe és hullámzóan,friss habokban habzón
mosd át lelkem mezőit,szent áramlásod
sodorja el,elmém közelébe lopakodó
rothadó hús szagot árasztó,szörnyeket

Ó szent dal vize,általad akarok tisztulni
hogy újra :cselekvés ,történés,létezés
ereje lombosodjon napjaimba
nemesebb,új civilizációra esküdtem!


 

Éva Gál...

Igazabb önmagad nem mutattad,egy talány
maradtál,van is nincs is lány
sajnálom,mert életképes vers világot
belőlem mégis kiváltottál

Mint,aki bajba jutott,egy ideig el kell
vonulnom,hogy amit tudok élet és Isten
szeretettel jobbá gyógyítsak magamban

Biztos sokat segítene,ha virágaid
nem maradnának el,általuk érzékellek
nevető,mosolygó létezőnek

Remélem egy közeli szépséges hajnal
vissza hoz,ha legyűröm
a lélek szintjén,ami megmart
a tomboló
vihart!

Éva Gál...

Ó,igen ezek az élénk lila virágok határtalan
kedvre derítők
noha,alig két napja az udvarunkon
a csupaszodó diófa ágon,ott ült a fekete
varjú és rekedten sötét dalt károgott

De én még ,sohasem voltam sehol sem
ahol istenigazából elengedhettem volna
magam,ünnepelve a lélek,az élet
földi örömét szívvel dalolva,tavasz mámorában
pedig az isteni fény lobogást
nagyon szeretném boldogító évszakokban élni

Növekedni tudásban, egyre nagyszerűbb
szeretetben lélegezni,hogy táguljon
békés térségünk(gaztettek,gyilkos,iszonyatok
nélkül)a jólét önfeledt síkján,ahol
a szerelem is képes felmagasztosulni!

Éva Gál...

Sokkal inkább,legyenek kristály energia hajtotta
űrhajó városaink,mint uniformizált házak holmi
településen,bár igaz,hogy látszatra nagy különbség
hogy egyik még a fantázia képe,de nagyon téved
aki úgy gondolja,hogy más bolygókra utazni
nagyon távoli jövő álma

Megfelelő tudatszintről bármikor megteheted
hogy kóborolsz,akár magasabb dimenziókba
és alig hagy nyugodni a vágott szemű lány
aki öntudatlan testen kívüli élmény állapotba
fetreng mestere közelébe gyakran
jelened a közelmúltad vágy megvalósulása
tehát mennyire érdemes figyelni,milyen legyen
holnapod hajnala,kinek van életterv menetrendje
nélküle a semmibe érkezel újra nulla alapra
drága idődet elfecsérelve

Kifinomultabb,gyöngéd szeretetben növekvő
erőszakmentes civilizációk kora következik
lelked mélyén lappang ehhez a kód
és nem a vérengző tömegirtáshoz

ó,téveteg,elvakult ember!

Éva Gál...

Nem tudom,hogy kerül ez a szegény férfi zárt
kabinba,alig tud mibe kapaszkodni
és alatta a sötét szándékú óriás nyitott szájú cápa
női elme találhatja úgy,hogy küzdjön meg
az életéért,ha sikerül kezdünk vele valamit
világos,de Te miért kedveled
ide ezt a szituációt
(?!)

Gyönyörű a nagy víz parton fény teli napnyugta
ahová csak egy személynek helyeztél el széket
aranyló sugarakba fürödjön magányod
én is eljöhettem volna

Tálalva néhány keksz két csésze társaságába
nem lehet sejteni mi lehet benne
noha,lehet az ember ,olykor inna-enne

Szokatlan a három piramis ebben a világításban
kínálja a hely az időtlen rejtőzködést!

Éva Gál...

Fehér kutya is unja a néptelen tengerparti
tájat
fájhat
még egy üres játék pálya is
rég kihűlt teákkal,lehangolt jelen

Vissza álmodom,hogy legyen néhány
kedves szava
igaz
szava

a Muzsának!

Éva Gál...

Gondolat sebességgel napról napra
egyre jobban távolodom
attól a térbeli ponttól,ahol élsz
és kezdtem is erősen bizakodni
sikerülhet,belépni a feledés kapuján
holmi fekete galaxis lyukon át
ahol annyira sűrű a köd,hogy lehetetlen
észlelni

Nagyon-nagyon nagy távolságok utazása
után,kezdtem csak gyanítani
hogy valami döbbenetes csoda
hogy én minél távolibbnak hiszem magam
annál közelebb kerülök hozzád
akkor is,ha nem vagy azonos
Hermione Corfield színésznővel
hanem Te vagy, csak egyszerűen
az,aki vagy!

Éva Gál...

Felhőből született lány a könnyű táncos
üveghangú dallamokra táncoló
ereiben is vér folyik,halk égi kéken
pörög,szépen tud pörögni
és valóban szép a fehér ruha
fehéren fodrozó felhők között
felhő darabkák sodródó habjain
olyan szomorúan magányos,lány

Magában hordhat sok,még ki nem
bomlott édes álmot
a tánc vágyakból táplálkozik
röptetik öröm vágy energiák!

Éva Gál...

Bár átkerültem egy párhuzamos távoli univerzumba
hogy érinteni többé téged, ne ébredjen vágyam
észlelem a szép küldeményeket
és a finom fátyolón fogott könnycseppet is
minthogy Te is látod virtuális oldalon,ami van
és ahogy van

Végtelen galaxisokat is összeköthetnek,a nem látható
hajszál huzalok,ami a legjobban zavar,hogy
képtelennek bizonyultam érthetővé tenni
mennyire függetlenek az érzelmek
attól ,hogy ki mikor érkezett
mert az idő vándorai vagyunk
és szabadon
álmaink szerint változtathatunk,amit még
kevesen tudnak

Nem könnyű kilépni téves meggyőződések
kő szilárd fogságából
mert annyira igaznak,megdönthetetlennek hisszük
a suliban még a Newtoni tanokat tanítják
ragaszkodnak   rég túlhaladott dolgokhoz

(Noha 1905-ben táblára írta,egy rendezetlen
őrült hajú fickó:E egyenlő mc a négyzeten
vagyis az anyag =energia

Eistein nem volt tőle boldog,de tudta,hogy az anyag
elmékkel befolyásolható)!

Ballada...

Fekete ruhás nő,fekete madárral vas kapus
sötét tájra sötét este szárnyal
mély hangú hangszerek rekedten búgva sírnak
ballada bánat nagyra terjesztett szárnnyal
befedi e fénytelen vad tájat
furulya hangon is pityereg,fájhat
felhő vérébe ötvözött múlás
hirtelen haldokló fuldoklás!

Utó írat...

Zavaros,ködös lett minden,mert a cselekvő
aki él,mozog,elér gondolatban,virágot küld
neheztel,mosolyog Te vagy

Ott van persze a másik,némán nem is ásít
minthogy unná a fogva tartást
a valóság más itt,mindenki másít

Vonz,mint egy nagy teli Hold az arca
(nem tud rólunk semmit,nem is ismer
csak könnyű múlandóságot nyer
aki ide cipelte,szépnek,ragyogásnak
hímeket lábadhoz kötő hamis plakátnak
nőnek
s,hogy megszerettem én lettem rosszabb)

Nagyon távoli jövőből pillantok vissza
nem kell félned,rég töröltelek az elmémből
bántani se tudnálak soha
nagyon-nagyon sajnálom,hogy ilyen
önromboló kapcsolatba tévedtem
maradandó sebek nélkül
nem lehet elhagyni
ezt virágokkal álcázott terepet

Ám,félek egy váratlan napra ébredve
világosan megérted
mekkora teher lehet
ez a virtuális –kamu oldal!

Virtuális történet...

Ha mindannyian egyek vagyunk az egyben
nem értem,akkor mi a fenéért csodálkozom
azon,hogy adva van egy hölgy,aki önmagát
nem tartja kellően vonzónak
és ezért kiválaszt egy szépséges női színész
arcot,és évekig azonosul vele
virtuális oldalon önmaga helyett,a valóban
nagyon vonzó színésznő fényképét szerepelteti

Miközben,egy sereg sötét bőrű és keleti férfit
vonz be,rajongva írnak neki egysoros forró
bókokat,a hölgy pedig ebből az érzelmi
masculin energiából él és udvariasan válaszolgat is
kedveskedik a maga módján sok színes virágképet
és ártatlan gyerekeket válogat össze
díszíteni az oldalt bámulatos sikerrel,viszonylag
mindenki elégedett,boldogító élménybe fürödhet

Ám,jön a költő és meglátja a gyönyörűséges
arcot,azonnal múzsájának választja és egyre jobban
próbálja kisajátítani a lányt,naponta írja lázas
verseit semmit se sejt,hogy itt valami hamis
a lány nem tágít és továbbra is fogadja
örömmel a rajongók csordáját,inkább szabadulna
a tűzvész minőségű versektől,noha kezdetben
tetszett neki,hogy egy művész is bolondul érte

Egy napon azonban kiderül a titok,felismerik
a színésznőt,s a költőben egy színes jövő
ábrándvilág hull darabokra,a csorda vak
és őrjöng tovább,a csalódott kilép e síkból
rájön,hogy többet ér,ha az igazit megkeresi
és annak ír majd lángoló verseket,és mi sem
riasztja el .más földrész,ismeretlen nyelve
mert szívében ott ég a szerelem parazsa!

Éva Gál...

Semmi baj,hogy Hermione Corfield arcképe
vonzott be életedbe,mint annyi másét
(csak,én mindent hozza viszonyítottam
nem sejtve,hogy ez nem Te vagy
és egy elég durva,elég kemény játék
vette kezdetét
kijelentem,nem fog ezért össze omlani
a világ
ha dráma,hát legyen igazi, élet szagú
és állj elő az igazsággal
mert,az igazság elfogadását nevelték belém
holott a társadalom és az emberi kapcsolatok
talán itt a földön sohasem voltak
igazság központúak,semmiben
az igazság illúziója,látszat valóságban
élve,dolgoztak,múlattak és temetkeztek
egyes csoportok abban a hitben éltek
hogy ők az igazság bajnokai,tébolyda
ami itt van…regényeket írhatnék a szennyről
vérontásról,árulásról,bűnről a sötét oldal
mágikusan hitvány mutatványairól)

De,nem az a dolgom, csodálnom kell a virágaidat
figyelnem jó naponta a képbeszédet
és persze az lehet a méltányos,hogy
„Gabbe Given”nek is küldjek verseket
ha,angyali arca megbabonázott
a költő mindenkié…gondolj bele
azok dobják ránk az első követ majd
akiknek nem volna szabad

Maradjunk ép elmével vidámak
örvendve bármi morzsának
amit az univerzum ad
és gondolatainkkal teremtsük meg
az új tiszta világot!

Éva Gál...

Égi háború lila sötét fellegekkel
hajszálgyökér elágazású fény vonalak
villám villanatok,mozgalmas mezők rajzanak
nem csak az analógia kedvéért írom
hasonló képek képződhetnek az agyban
amikor nem kívánatos düh vonul át rajtunk
súlyos károkat okozva,szennyezett energia

Késve érkeztem a tulipánnal telt kosárhoz
rajongók csordája,mint a vad darazsak
megelőztek és körül dongták a látványt

Szerencsére a rózsa szín virágcsillagot
még idejében értelmeztem,érintetlenül

Nagy víz,a tenger kerül újra képbe
igazán gyönyörű nap keltével
s a parton találtam a zárt üveget is
valaha időkből jelenbe sodródva
víz fodrok hozta palack posta
sárgult papíron egy árbocos hajó-rajz
vázlata,alatta ismeretlen nyelvű írás
kitudja,mit rejt az üzenet

Ennyi maradhat egy egész civilizációból
ha,nem fogjuk le kezét
tébolyult sötét erőknek!

Éva Gál...

Életkép filmecske,az első kép egy lánnyal
nem látszik a fej,érzelmekbe elveszíthette
mert ujjai közt egy apró fehér virágot tart
jobb kezén ,ezüst szív alakú gyűrűt visel
tétován megcsillan rajta a fény

Nézd,itt meg sötét környezetbe lila hím virágok
vékony lengeteg szárakon hajlongnak bódultan
hiszik,hogy nővirág társuk megtalálja őket
következnek,tisztelgő rózsa szín tulipánok sorakozva
kitartanak,hideg őszi ég alatt is egyenesen állnak,szigorúan
a világ rendje a hűség

E képen,üvegasztal lapon
tükörképét bámulja egy szál tűz színű,barna szemű
magányos gerbera,és nagyon halkan sírdogál
a lét még ordítva virul szirmaimon
és mégis le kellett törnöm

(Világ még sehol se látott                                                                   rajzkislány érkezik,öntözővel
öntöz szív alakú piros virágot
sebzett szívek új életet kapnak)

Mintha valóban lámpásnak volna akasztva
a Nap,enyhén sötétedéskor
csendes,szinte sima a tenger,ahol egy istennő
szépségű leány sötét ruhás alakja táncol
a vizes homokon mezítelen lábbal
közelébe álmodom magam és hajnalig táncolok!

 

Éva Gál...

Kép állításod igaz általában,hogy egy marék
homok e földi lét
kifolyik ujjaink között,de
kezdődhet akár a nagy döbbenet
nem feltétlenül kell így történnie
az egyiptomi Tóth már tudott valami mást
az élet virágai közelébe,meditált és legott
egy új életet kapott,az új tudás most áll össze
már több,mint puszta remény
vagy egy vasárnapi költemény,mit nevetve olvas
odvas laborokba a nagy anyagelvű tudós
kénytelen elfogadni,fog csikorgatva
a kvantum valóságot

A sötét hatalom vaskos vallás törvényekkel
sötét tudatlanságban tartotta a világot
miközben jó kis népirtó háborúkkal ölte
halomra a szolga népet századok,évezredek
tudatlanság nyomorába szálltak el
ma is ezt teszi,pénz mágiával,provokált
rombolásokkal igázza le a népet
csakhogy váratlan a sokaság felébredt
és nagy a valószínűsége,hogy lázad
végre átveszi gyilkos kézből
a hatalmat

Az égiek pedig szétosztják a tudás
fényét…a munka a föld lakókért
egy ideje (nem vissza fordíthatóan)
elkezdődött!

Éva Gál...

Sorsunk kockája sötét környezetben fehéren
(a kettes számot dobtuk?)
s a lánc,Téged meg Engem,mindenek felett álló
hatalom összeláncol

A következő kép már a nagy víz parti táj
előttünk,a Nap vár a horizonton,égő citrom
kéz-kézben haladunk egy úton,amely
végtelenbe siet talpunk alatt

Fehér gyöngysor,az egymásba fűzött
mindennapok értéke!
 

Éva Gál...

Micsoda ébredés,néhány szó,amit írtál,életem
egén több millió Nap gyúlt,hogy fénnyel
aranyló tiszta fény-jel
árasszon el

Még most is ebben a nagy zuhatagban állok
kávéra,kosárnyi tulipánra találok és az aranyhajú
ártatlan lányra kisfiúra,akiknek arcuk ajkuk összeér

Ne bánd,hogy ennyi sok mindent adtál
halmozottan viszonozza majd az ég
új lendületre új változásra késztetve
minket,a (nem keveset szenvedőket)

Szívből szívbe érkezett
nem mérhető
ragyogás!

Éva Gál...

Amikor valamiért nem lépsz be az életembe
olyan hangulat keletkezik,mintha hirtelen
eltűnne a Nap

Semmit se látok.Olyannak,amilyennek:szeretném
a dráma nem minden jelenetébe fontos jelen lenni
ahhoz,hogy az események a távol maradótól
függjenek

Szabad vagy. Érkezel és távozol.Kedvtelésed
szerint,persze az idő is lehet egy nem alá becsülhető
tényező
az ég adta világon semmire sem beszélnélek rá
csak sejtetem,a hatást,amelyet kiváltasz aktívan
és valahova egy névtelen titkosított magányodba
visszavonulva,amelynek küszöbét egy eltévedt
hangya se lépje át
felébreszthetné az évek óta szomorúan alvó
néma
zongorát

Végül is jól megvagyok.Vidám aranyszínű nap
gömböcskéket képzelek és elküldöm Neked
tiszta,édes energiákkal,életöröm adó sugárzó fények!

Éva Gál...

Zavarba ejtő vágyak képei hó fedte település
nagy havazás pillanatában
finoman szólva száműzetésben éltem,dolgoztam
egykor a Gyilkos tón,Erdélybe
képzeld megéltem ott olyan teleket,hogy szívemig
ért a hó és reggelre a mosdótálba a víz megfagyott
de a hegyek fellegekbe kapaszkodók
a sudár fenyők is magasba törnek
lélek emelő hely,ahol nagyra értékelődik az otthonok
csendje és a tűzhely,ott ivódtak vérembe a mesék
mese tájakon éltem és édes álmokkal telt meg a lelkem
káprázatos szép tájak mindenhol a Kárpátok alatt
földem, drága szülőföldem!

Éva Gál...

Amire a finom porcelán és szépen díszített
teás csészéhez értem,már kihűlt,azért köszönöm
hogy kiöntötted,gondolva rám
végtelen síkú valóságban,énünk egy cseppje
elegendő a megismeréshez,nem holmi viszketegségből
rovom ide,ám a többség a nem látható vékony
fényhuzalokat sem érzékeli,amelyek összekötnek
makró és parányi életet,ez nagyon bánt,fájdalmas
olyan világban,ahol…de javítok a fókuszomon
hogy sokkal kedvezőbben kezdjem megélni jelenemet
mi több igazabbá,jobbá,tisztábbá én szeresem
az alantas,elszennyeződött,kesergő,szenvedő
egymás torkának eső,barbár szinten rekedteket

Persze,hogy bánt lehet nem valami jó érzést okozva
ma néhány halmozottan tolakodó hölgyet
töröltem a virtuális oldalról,mert fojtogat a csillámokkal
teli művirág jellegű csokrok tonna mennyisége
piros szívek kíséretében és a halál angyalánál is
sötétebb és szomorúbb nő alakok tűsarkúba
odaadó érzékiséggel való megjelenítése
(ó, mea culpa maxima !)
a zene küldeményeidbe találok részleteket,amelyek
kellemesen magukkal sodornak ,ja és tetszenek
a különös tájak mély meditációra alkalmas
távol a világi vad lármáktól
mindenért tudom értékelni,hogy vagy nekem!

Éva Gál...

Látod, a jelenbe vagyok,ahol a hiányod
tapasztalom,és hasztalanok a virágmezők
vágyak,képzelt bárkit vonzó tájak
dallamok,csorda maguk mutogató nők
értéket veszít minden...és ezt száz oldalon
sötétre lehetne hangolni

De,a napos oldalt választom,szívembe vagy
veled lélegzek,fogva tarthatnak ugyan
apró hangulat törések,és egyéb kacatok
holnapra arcodon halkan újra kisüt
költőt boldogító,szépséges mosolyod!

Éva Gál...

„PPK-Resurrection „videó sokrétegű,többnyire
a kozmikus része hatott,olyan szédítő sebesen
születő és hirtelen kilobbanó égi tájak vonulnak át
fortyogó vértűz láva tavakkal és felhőket érintő
sötét kék hegyekkel,titokzatos várkastélyokkal
különböző színű és erősségű apró és nagy
csillag fény forrásokkal lüktet,alakul,kavarog
megjelenek eltűnnek éles fényben ködhomályban
részletek,mintha mikró biológiai valóság morzsát
vizsgálnánk elektromikroszkóp alatt,az univerzum
természete :ahogy fent úgy lent

Egészen friss magyar kutatási eredmény,hogy
a táplálkozással felvett növényi DNS véráramunkba
kerülve otthonosan közlekedik,merik feltételezni
beépülhet akár emberi DNS-be és nem merik
elképzelni se,hogy „módosíthat-e”
olyan gyatra a tudásuk,hogy nem képes felfogni
a természet összetartozását,egyazon anyagból
vétettünk,amit megeszel azzá válsz,szoktuk ezt
mondani,és nem véletlenül,példátlan szépségű
a fehér rózsa és annak tükörkép misztériuma
határozott utalás az ártatlanság,és tisztaság értékére

Ha már így belemerültünk,újra és újra figyelmet
összpontosítok a gondolat teremtő erejére
túl az Óperenciás tengereken is,üveg,ezüst,arany
hegyeken,talán egy másik párhuzamos univerzumba
van egy Csipke Rózsika álmát álmodó ország
amelyet illendő volna felébreszteni,hogy újra élet lüktessen
hegyen völgyön minden házba,s az emberek
tudáshoz jutva végre boldoguljanak,újra élesztéshez
képzelt arany veszőm suhintása kell csupán
ahol gondolom ott legyek Veled kéz a kézben
szólj,ha e nagy útra készen állsz rögvest indulhatunk!  

A Jelen szava...

Csupasz ágakon alig van néhány levél
lopva mégis csak közeleg a fagyos tél

Mint mindig a nyár lángolva elszaladt
menteni érdemes pár gondolat
szívünkbe maradt,szeretetet ébresztve
még semmi nincsen elveszve

Sötét erők bár világ rombolásra készek
mint szüntelen az időben,égett az otthon fészek
vért ontottak,testvért-testvérnek bolondítva
vad népirtásnak háború a titka

Ám mégis csak okosabb lett a földi ember
rabsága ellen egyre jobban lázadni mer

Elég volt,évezredek óta a hazugság,                                                   láthatod, az emberiség
vagyonát,hogy néhányan bitorolják!

Éva Gál...

Valahová meleg óceán közeli tájakra
amelyek kékjét,annyira szereted
álmodom életünket
homok partokon mezítelen lábbal
sétálhatunk

Ma a vörös virágod ébresztett
szenvedélyes szerelem nagy tüze ég
e színben
a gitár húrjaira fektetem,ahol a másik
virágot hagytad
virág dallamokról ábrándoznak
a finom remegésű húrok

Egyetlen csókot küldj Kedvesem
oltsd ki,sok millió fájdalmam!

Éva Gál...

Arcképed,amely az időt önmagához rögzítette
sejtve,hogy egyszer tudást kapunk,a majdnem
halhatatlansághoz,ez a csodálatos derűs lány arc
gyújtotta szívem

És látod,ez az ok,hogy én is vissza utazok
fiatal önmagamhoz,bízva az ég segítségében
e célra a barna fényes szőrű ló is jó lehet
amit küldtél,vagy dönthetek akár a csónak mellett is

Hogy eljussak a nagy vízparthoz,ahol vársz rám
virágaid vezetnek majd az ősz bíborra festett
erdőin át,táguló nagy terek folyók,könnyű
puha fuvallatok segítenek hozzád,hogy

Kéz kézhez találjon parányi fényes csillag ragyogáson
ahogy az általad választott képen
nő és férfi ujjaikkal gyöngéden érintik egymást
és kezdetét vegye nem múlandó nagy öröm!

Éva Gál...

Sárga virág,sárga tulipánok ez a sárga
istenek és emberek közötti kommunikáció sáv
agyunk vizuális központját aktivizálja,a hűség
jelképe
nagyon ráéreztél ma mivel has kedvemre,a

Dualitás kedvéért,ha előbb már látta e
küldeményt is,egy csorda a sok rápillantás
sokféle képen rontja a színek rezgésének
minőségét, és egyszerűen nem úgy képződik
le,mint amilyen érzéssel küldted
ezek nagyon finom árnyalatai
szín,illat,érzelmi energiák áramlásainak!

Éva Gál...

Nap fia ként, téged a Hold leányát szeretem
sok-sok napomat színesé,illatossá tettél
életemet átszövöd virágaiddal,lélek vidámító
képekkel női finomságokkal

Hosszú fehér ruhád szél fodrozná
kalapban,akár Te is állhatnál az erkélyen
nagy víz közelébe,hol a hullámok felett
sebes sirályok köröznek

Álmom valóságát,míg átviszem a valóságba
tapasztalhatnál kósza ,bolond illúziónak
de latba vetem gondolataim teremtő erejét
hogy valamely térsíkba veled
táncoljak
halk
kozmikus
dallamokra !

Törpe Lány...

Szegény kis Törpe Lány csak ült a széken
és nagyon szomorú szeretett volna lenni
de valaki titkon arra járt éppen
tehetett valamit mondhatott
ami úgy hatott,hogy sokáig nevetett
örömtől pirulva,mint egy szép kerek alma!

Kísérlet...

Darabka tükör előtt a kis fehér kutya
jobbra-balra önmagát kergeti fáradhatatlanul
jól elvan saját tükör képével
feltehetően nem fog bele őrülni a játékba

csak az aki ,mindezt nézi!

Éva Gál...

Soványka csaj fehér ruhában siet át valami
sáros pocsolyán,amelyben néhány felfő és az ég
tükröződik és a lány feje is,mint sötét árnyék
megfordíthatnánk a képet és majdnem minden
a helyére kerülne

Valaki egy szép fényes,fekete hegedűt az oldalra
tett,most sötét dallamok folynak belőle
eláraszthatnak,nem látható vonóval játszik
egy nem látható bárki,aki tud játszani
hegedűn is

Távolabb egy másik síkon,kis kosár fehér tulipán
hatalmas üveg ablakon át egy könyv hever a földön
a nyitott könyvön egy szál virág és két lépésre a tenger
közelbe valahol vadul egy rajzló nyerít
barna arany színű teával szelídít

Vers világ közelbe,egy hölgy,akit szeretek!

Hirtelen döntés...

Ősi bölcsesség ismerői oktatnak mindenkit
hogy nem mindegy mire is figyelünk
a fókusz döntő,mert az elme
cselekvés meghatározása is függhet attól mire is figyelünk
nem sértésnek szánom,hogy a szegény fogfájós
cica,ahogy az asztal sarkát kínjába rágja
elég kiemelt nézőpont lehetne

ám a rajongók őrjönghetnek rajta

Reggeltől egy metropolist választok és bele vetem magam
a tarka forgatagba,olyan társaságba érkezek
akik,kérdéseikkel készek,olyanná avatni,mint aki,ismeri
szinte bármire a választ
legalább jól fogok derülni

És nem is szabad kétségbe vonom,akadhatnak,akiknek
sikerül sokkal jobb döntést hozniuk
egy röpke tanácskozás után

Megengedem tehát magamnak,hogy e két napom
hozzon valami tartalmas,fennkölt hangulatot!  

   

Éva Gál...

Hiba őrizték szigorúan fegyveres őrök
az aranykaput,valahogy mégis beosont
sötét ruhában a szomorúság leánya
óriás kék virágszirom kör közepén ül
női báj és nagy névtelen szomorúság
árad lényéből,vonzó de akit magához ránt
és átölel,annak annyi
lelombozódik,mint őszi hideg esőben a fák

Ó Ti mind sietve fussatok vissza a nyárba
itt,most már gyász van!

Éva Gál...

Nem látható energia övezetek kötnek össze
minden élőlényt,nincsenek távolságok a csillagok
hogy el nem érhető távolba sziporkáznak
illúzió,mint a legtöbb látszat
ami nem az aminek látod

Pihenni amikor leülsz és egyre jobban elcsendesíted
nagyüzem módból az elméd,talán sikerül
két gondolat között megtalálni az apró üres teret
lassan,ha ezt tudnád napról napra tágítani
tágulhatna a tudatod
hogy nagyobb arányokat tudj befogadni,az egészből

Napok,holdak,csillagok,vizek,füvek,kövek,fák
madarak,halak,emberek szeretetébe fürödve
legyenek gyönyörű gondolataid és kezd el végre
a tisztább és boldogabb világod teremtését
szabadulva végtelen idők csúf szolgaságából

Emelkedned illendő az örömek szintjére!

Éva Gál...

De jó,hogy találtál olyan gyereklány arcot
amely vidáman nevet,mert én csodáltam azt is
amelyiknek arcán a fájdalom látható
annyira korai ez,hogy keményen megüti a lelkemet

 Nyitott könyv és a tenger,végtelen sok változatban
értelmezhető,hogy nem kezdenék bele,egyetlen
mellett maradok,hogy tengernyi olvasni valónk volna
ha tudnánk olvasni az élet nyitott könyvét,minden nap
egy lap

Hiába árasztanak el,csak a Te virágaid színeit szeretem
és a Te vizeid kékjeit,virág tüzeid lángjait
sok ezerből is jól felismerem küldeményed finomságait
szeretet áradások vibrálnak lüktetnek szirmokba,kelyhekbe
rejtőzve

Szép álmokat,álom szép tiszta tájakat,köveket,vizeket,fákat
füledhez tévedt édes dallamokat
várlak
egy másik vers
aranykapujába!

Éva Gál...

Alig néhány órája hoztál egy csokor pipacsot
lehet ez lobbantotta kedvem írni,mert a tegnapi esőben
ázva,elúszott sok –sok szavam,amelyeket féltve
tartogattam

A hintaágy még leng önmagába,tested melegét őrzi
még a párna,és ez a kislány arckép,ahogy kíváncsian
világba bámul,s a játszó gyerek buborékokkal
mintha, szétpukkanó apró univerzumokkal játszana
s az ablak közelbe hagyott rózsaszínű virág szál
csend-magánya,és ez az sokszor ismétlődő hajó
egy még meg nem valósult álomút vágya
a Te tenger vizeid kékebbek

Csókjaid lenének a legédesebbek

Fekete nap sötét lényei „Ebola” vírussal támadnak
ám,ha egyre többen forró és tiszta szeretetben
örömharmóniákat áramoltatunk
e fényben hamvadnak el az idegen entitások

És újra virágzó,boldog élet adó lehet a föld!

Éva Gál...

Lehet,Te Éva ,azt mondanád,nem fontos
és csak hallgassak az ösztöneimre
(mert nem értem,a sírásra kész,szomorú arcú
pici lány miért került ma képbe
ahol,most már évek óta életünk sokféle rendszerével
berendezkedtünk,a teljesen bizonytalan világ-hálón
és mentségedre legyen írva-mondva Te a nagy
elhallgatás idején is szüntelenül raktál fel virág képeket
és nagyon sok változatos beszédre utaló jeleket is
amelyeket,figyelmen kívül hagytam,nem értve
igazán primitíven egyszerű hálózati technikát sem)

Szégyellem is ezt,ám bármikor érthetővé tehetted volna
ezt a furcsa hieroglifát,amit kényszerből alkalmaztál
ami baj,hogy a beszéd utáni vágy igaziságát önhatalmúan
kétségbe kell vonjam,tudtad azt is egy világot jelentene
számomra,a gondolatok cseréje ám csendbe maradtál
ha igazat vagy képes szólni,beszélj velem többet
fogd fel szűkségem van rá,és nem sodorhat el ez a rengeteg
önmagát mutogató nő csapat,szuper színes vad rohama
elit-vágta,lelki megértést éhezők,nem nagyon boldog
versengő sereg,minden eszközt bevetnek semmi se szent
olykor szavakat kell találnod!

 

Éva Gál...

Az oldalon nagy csoport nő virágokkal,szexis
fotókkal,zenével,kávé és teával lerohant
persze lehet,hogy mind látók,mégis vakok
módján viselkednek,nem észlelik,hogy Királynő
csak egyetlen egy a kiválasztott lehet

Mert amit Te küldesz az általad is szépült virág
amelynek nincsen mása,párja sehol a világon
tudhatnák,hogy verset is csak Te kapsz                                                                                                                                                      szépséges virágom!

Éva Gál...

Ez a vad sötét éjszakai sok sávos autópálya
bevallom hívogató,mint maga az ismeretlen
vagy,ha tudhatnám ez az egyetlen út,ami
szívedhez tudna vezetni és ez a kislány
a képek nyelvén csókkal csábít indulásra
és a szokatlanul szépséges virágok
egy új képnyelvet hozol itt nekem össze
eleven szimbolikát,őrjítően hat, hiányod
szín lángokkal tele ez a látvány,és hozzád
 láncol!

Érzelmek higiéniája...

Fehér porcelán csészékbe érkező teák,kávék
könnyen öltenek anyagi formát
úgy tűnik,azonban,hogy ezeket már valakik
érintették,bele kóstoltak,a rajongóid lehetnek

S a szebbnél szebb virág küldemények köré is
gyűlnek,dongnak,nyálcsorgató rajok,csordák
kozmikus törvény,hogy az ajánlott virág illatát
előbb senki más ne érezze

Gondolom ezen a létsíkon,az érzelmek csoportba
oldása még fertőzést hordhat magába és káoszt

Mintha írnék egy verset és elküldeném száz nőnek
csak a neveket cserélném,e közvályú

 
Grupen-pontokat,nem tartom kívánatosnak
bármilyen parányi szépet,jót,ha neked adhatok
azt tisztán,szűz forrásból kínálom,sohasem
tapad hozzá a mások alvadt szennye!

Anita ...

Cipelve csomagokat lihegve,amikor megjelentél
arra utaltam,hogy rég várunk rád
úgy értem 21 éves koromba kezdtem gondolni
hogy megérkezel és nem fogod lekésni életed
fontos vonatát de közben persze az idő természete
hogy én valahogy alaposan megváltoztam
(Te meg elkötelezted magad...és kirobbanó
örömemnek alig lehet valami reális alapja
az eredendő ok mégis a Te földi érkezésedben
keresendő,lehet az enyémbe is,az időzítés hibás)

Szinkron nélkül a két cseppnyi könny lehullni
készült,ám csak látvány maradt,emlékszel
gondolom...számomra csak az lehet egy igazi
kérdés,hogy minden lehetséges káosz ellenére
a közelembe érkezve szíved valamennyire
megélt-e legalább parányi hő emelkedést
mert én többször is magamhoz öleltelek volna
szívesen,ha nem tartok attól mit szólna a lányom
ebben az életedben védőnő szerepet kaptál
ölelésed s az aprócska csókok magas rangra emeltek

Noha,kitudja törlődött minden előbbi emléked
s már nem is sejted mekkora örömöket
éltünk meg mi valaha!

Éva Gál...

Ó,igen a karcsú hidak mindig is izgalomba
hoztak,mivel egy adott ponton átérnek
a másik világok egyikébe
amelybe nem tudunk belelátni,akárhogy is
szeretnénk felismerni a rejtett városok
különös építményeit,amelyekben nyugalom
honol és igazi összhang az élők között

Ma olyan járdákon jártam,ahol Te is járhattál
sokszor és gondoltam is rád,az általam nem ismert
diáklánykori kislányra,aki színes álmokat szövögettél
fiúkról és szerelemről
bárcsak ismertelek volna,kéz a kézbe sétálva
szépen virágzó parkokba lopózva,órák után
boldog csavargások élményeit megélve

Mond,hogy létezik valahol egy csendes
teázó,ahol a jelenbe nyugodtan beléphetünk
kevéske időt bár arra költve,hogy lássuk egymást
ne csak vers építményekbe jutva
találjunk lélek emelő hangulatokra,nem hiszem
hogy ehhez ne találnánk kedvező megoldást
tedd szóvá,ha ilyen helyiséget felismertél!

Éva Gál...

Ében sötét az éj,s Te egy égő hold karéjt
hoztál nekem,kedves kedvesem

Hajnalodra,hogy szép legyen,tűz napot
képzelek hozzád - hűvös az ősz
meg ne fázz,

Köszönöm,megtaláltam az örvénylő Forrást is
vibráló szikrázó égi csillagokkal

Vad nagy örömömből,ha törhetnék neked
egy porszemnyit,akár boldog is lehetnék!

Éva Gál...

Amerre nyúlsz virágok hajolnak kezedhez
szeretnek,vonzod őket
illatos színes velük az életed,virágok Királynéja
s a sok tiszta szemű kisgyerek,hozzád tekereg

Miért vagy Te a Múzsám,ha egyszer megmondja
a szíved,megüzenheted

A fényt gyűlölő kegyetlen,öntelt erőket
megsemmisíti
édes mosolyod!

Biztató...

Mondanád multi dimenziós téridőnek de semmi
sem az aminek látszik,növények,állatok,emberek
lengenek végtelenül finom szálakon
szüntelen átjárva a lét és az élet különböző síkjait
(össze függ minden mindennel,ahogy fenn úgy lent)
gondolatok,vágyak,érzelmek,áramlanak
szín,illat,íz,hideg,meleg,új és régi futnak
nem tapasztalható csatornákon
halk és ordító nagy viharokat kavaró
vonzások és taszítások
születnek és kialszanak folyton,más-más lendületek
hullámzanak át rajtunk és sietnek a legfelső lélek irányába
a jó és a kevésbé jó harca dúl
szelíd és vad ütközetek
(reméljük a jó fény tüzei egyre jobban erősödnek
minden univerzumban,minden dimenzióban
s a földön is erejét veszti a sötét erő
évezredek óta rabságba taszítja a sokaságot
s a józan ébredés hajnala még csak alig pirkad
de elindult a felismerés folyamata,ami nem fordul vissza
kialszanak a fekete tüzek sötét lángjai)

Egy új és tiszta civilizációt álmodtunk
virágzó jólétben szabadon élni
szeretet óceánokba fürödve!

Éva Gál...

Virtuális kék ragyogású csodálatos világunk
lakói legyünk?Ahová beférnek az álmok
tudnod kell,hogy ez maga a végtelen
hol vágyak szekerén utazhatunk,bárhová
ha jó,kérek vissza jelzést drágám
a szív arany pókszálai átszövik a távolságokat
és szerethetik egymást,mert ez nem nyilvánul meg
mások szeme előtt soha,égben dőlnek el a sorsok!

Új...

Benned,amikor összeomlik egy világ
nem az omlás maga fáj
hanem,hogy hamis hangulatokra épült
nyomban elkészíted egy új-világ vázlatát
hogy legyen valami árva fejed felett szegény
emberlény

De hát a kocka el van vetve
jó,kevésbé jó csevegésnek vége
nyílnak azért hajnali virágok
rejtett üzeneteket hordva

Szépek és kedvesek ölelhetnek még
szavam is szíveket gyújthat
egyre derűsebb lehet az ég,élünk
szakadozott szívvel is! 

Éva Gál...

"végtelen szeretet az egyetlen igazság, minden más csak illúzió" David Icke

Ha bárki szól hozzád,írsz rá választ
csak én vagyok kivétel
csak én vagyok kiátkozott
csak én
csak

Illúzió képekbe
nem szabad kapaszkodni
mert lezuhanok

Egyszer eljön értem is a Tündér
és valóra lobbantja szépséges
álmaimat!

Éva Gál...

Kristály titkok csendjébe zárt magány
lehet bármely merész képzeletet felülmúló
hatalmas palotám,ahová a legjobbak érkeznek
hegedű,zongora,parádé koncertre és flamenco
táncra szédítően csinos nők lángpiros lepel ruhákban

Ha Te hiányzol és forrón aranyló tea mellett
tálalva a világ legfinomabb nektár gyümölcsei
és sajt,méz, vagy amit csak kívánsz
fel sem olvasom legújabb versem
hiába szeretnék hallani,kozmikus tartalmakra éhezők!

Éva Gál...

Nagy sebességgel változnak a virág világok
és tűnnek el az égő lila mécsesek
mint lebegő kósza hangulatok
villám villanásnyi idők
születnek és törlődnek

Míg a pontba
a kezdet és a vég pihen! 

Éva Gál...

Pillangó szárnyak puha fuvallatban gyöngéd érintés
legyen álmodban ajkadon ajkam
és hajnalra se takard ki az arcod
nem jó ,ha látnak bárki mások
már sok

Három lila égő mécses hangulata hozta
ezt a verset,hogy szíved tudjon egy kicsit
szeretni
itt fodrozódom kék –zöld tenger víz hullámokban
fehér kő házat képzelek a partra üvegterasszal
legyen ahová hozzad az aranyló teát
látod a lépcső mellett jó nagyra nőttek a vadrózsa
tövisek!

Éva Gál...

Fel sem fogható mennyire finom energia
rezgésekbe rejtőznek Tündéreink
ködfátylakba,színfátylakba,illatfátylakba
tiszta fény ragyogások hullámaiba,puha szirmok
csendjébe menekülnek,mert lettek többnyire
hitetlenek,önzők,gőgösek az emberek
üres a tekintetük

Segíthetnének.Boldogulni.Örömben élni,ha
szívünk újra telne tiszta szeretettel
és védenénk a legparányibb életet is
velünk tudnának vigadni:énekelni,táncolni
önfeledt harmóniákat megélni szerelembe
és tanítanának ismerni jobban a kozmikus mezőket
létünkbe a jó bevonzásának törvényeit
és lenne újra egészség,bőség,nyugalom jó kedv
igazi élet

Tündéreinkkel együtt működve tudjuk nagyszerűvé
tenni a földi sorsokat
hívjuk meg őket és kérjünk segítséget
varázs erejük van
jó irányba tudnak változtatni
(nem megoldhatónak képzelt dolgokat)
a Tündérek az emberek igaz barátai
ha szépen,bizakodóan gondolunk rájuk
tiszta lélekkel,önzetlen,akkor lassan megjelenek
megnyilvánulnak

Tanulj meg hinni a csodákban
valaha csak a csodák léteztek
védd a vizeket,a fákat,a földet
gondolatok,érzelmek és a képzelet
hatalmas erejével!

Éva Gál...

Sivatagi sötét szélvihar homokfelhőket kavar
itt-ott néha égtüze égette száraz gaz
mérgezett vagy beomolt kutak

Vándorlunk a hideg éjben csillagok alatt
boldogan,felidézve virág emlékeinket
dúsan rakodva,mit kedvesünk elénk tárt
mintha,csak nekünk ajánlotta volna

De nem voltunk kiválasztottak,a játék
a száz színű virág tánc mit a virágok
Királynője táncolt
sok más is láthatott…lobbantva izzó intim
vágyakat és cipelheti roskadva e terhek
iszonyatos súlyát,egy életen át,kit én
szeretve,rajongtam Királynőnek!

Éva Gál...

Égető éles naptűzben a sivatag hullám hegyek
lázas látomások villannak be zongora billentyű-lépcsők
szaladnak az emeletre,vagy szél verte  völgyekben
apró kék virág rétek,asztalon hagyott érintetlen
poharakba öntött teák,a többi a végtelen homok
hiábavaló atomszemcse buckák vagy ritkán hűs víz
kutak is kétlépésnyi oázissal körítve,hogy pihenj
utadon szegény vándor,szerelmed arca is lila látomás

Naponta mások-és mások sodródnak eléd sötéten
eltakarva,ronda bolygó ként arcát
amelyet tisztább és előkelőbb világokba
csak Te láthatnád

Mert szíved szerelme nem mérhető!

Álcázott cajhaság...

Egy szám lehetnék a rajongóid között csupán
mert Te már megszoktad,hogy a több száz
ázsiai és minden hotentota naponta csodálja
tarka virágaidat,és küldje nyálcsorgató üzeneteit
ha nem lehet egy igazi társad,akkor a családi etika
se csorbuljon, e világháló ártatlanak hitt játékon

Kit bánt,hogy a több száz rajongó egy fiatalkori
arcért hajbókol,neked kell a napi hím energia
önbódulatokra intim örömökre költhető

S,ha van is tisztább ajánlat valódi életet élni
nem hallod meg ,nem fogod fel,jobb a káprázat
virágért naponta vásárolható adag
tévedt mezőre sodortad magad,bele sem gondolsz
az utcák rongyos kurvája és az elme síkján elkövetett
prostitúció egyaránt szennyes!

Éva Gál...

Mikor hét ágra süt a Nap és magadba fogadod
az építő erőt emelő sugarakat
csordultig telve életkedv szeretettel
nem ismersz lehetetlent
sarkaiból kifordítanád a világot

Ezzel rokonítható érzés,mikor Múzsámtól
levelet kapok!

Éva Gál...

Nem volna mérhető a boldogságom,ha újra
tudnánk levél-beszélni,és engednéd,hogy a parányi
tudást figyelmedbe ajánljam
szépülhetne minden perced,feltöltődne minden éhes
sejted
képes lennél újra ragyogni
hogy fényed világítson bármerre lépsz is
kiléphetnél a gének építette börtöni cellákból
felesleges szokás mintákat cserélhetnél le
vágyaid nem ütköznének falakba

Nagy változások korszaka vette kezdetét
legtöbben még nem értik,nem sejtik
az ember igazi küldetését csak túlélnek
felesleges vad háborúkat és pusztításokat
chemtrail méreg permeteket és mérgezett élelmiszert
depressziót,család törést,éhínséget
halálos védőoltást,tudat módosítást
nemzeteket vakítanak sötét irányba

Mégis egyre többen és többen gyülekeznek
akik magukból a jót és a szépet vetítik ki
és áradnak a hatalmas tisztító energiák
az élet szentségét égig felemelni végre
sokasodnak,akik új nagy erőt kezdenek meríteni
szivűkből,amelyben a kozmikus lüktetés éled

A tiszta gondolatok teremtő erejét lehet
fokozottan tapasztalni
mert az van amiből képet tudsz alkotni
jó szándékkal és szeretettel
tépd el a hamis szokások láncait
cseréld le az elavult paradigmákat bátran
a szüntelen ámító illúziókat
ne engedd közeledbe az aggodalmat,félelmet
kételkedést
járj a bizakodás napsütötte útjain
ha önmagad rendbe hozod segíts másokon

Egy magasabb rendű  civilizáció következik!

Meditáció...

 Nem látható betükkel                                                                          „Guidestones egyik kövére vésték titokban
a sötét hatalom rövidesen felrobban és vége
a népirtásnak a földnevű bolygón!”

Tartsd elmédben e rövid szöveget,naponta
meditálj ezen egy keveset,ha elegen megteszitek
mint a szenny köd,eltűnik a lim-lom
háttér hatalom!

Éva Gál...

Elképesztő hangulat energia hatássá emelkedhet
virágok halma és egy lányka - öröm-hanggal vegyítve
elképeszt ő
a Múzsa, hiánya
ma sem írt
--
---
----
fáj-dalom!

Éva Gál...

Parányi ejtőernyőn utazik a pitypang mag
könnyedén viszik lágy fuvallatok,vidáman
szomorú arcú lány ül a zongorához
 „Holdfény szonátát”játssza lendülettel
de nem durván,lélekből,átélve minden akkordot
hirtelen szakad meg a játék s a váratlan csendbe
úgy tűnik zokog,a nyitott ajtón át napfény zuhog be
forró éles fény…bíbor piros virágfejek ringanak
küszöb közelbe macska alszik
még felizzik az évszak,képek villannak be innen –onnan
intelligens lényekről:halak,madarak,emberek

Ma egyetlen szavas levelet kaptam
tündér szép virágok Királynőjétől
évekig torkig merültünk hallgatásba
a világot másképpen értelmeztük
mire kiderült,hogy belőlünk vetül ki minden hangulat
igazság,rút és szép egyaránt
a megnyilvánult valóság illúzió
gondolatink produktuma

Vállaljunk végre felelősséget és alkossunk
élhetőbb,örömtelibb,szépséges világot!


 

Éva Gál...

Köszönöm,hogy virágokkal dobálsz Királynőm
(míg mások kővel,sárral)elmédbe érkezzen
világos üzenetem a netten,versekbe tálaltam Neked

Gondolom,hogy most már Te következel
van amit megbeszélni több ,mint egy óceán
a legmerészebb álmokat is köznapi ragyogássá
tehetnénk,s a tudást majd oda kínáljuk
minél több törekvő,ismeretekre éhezőknek!

Éva Gál...

Erdők szűz haván áttör a fény,szemembe érkezik
e képben is Te érkezel energiád lényege
mint a gyermek lány tiszta tekintetében is üzensz
a zongora billentyűkre ejtett virág is
friss akvarell képen a dús gyümölcs teli asztal
az elrendezésed,nem is szólva a forró kávéról
s az omlós sütemények…általad,belőled képződnek
e képek a rengeteg változatos színű virággal
minden mindennel összefügg ebben a kvantum
élet-univerzumban egybe ölel önzetlen szeretet

Lépd át a hallgatás határát, megérdemlem, sokat vártam
időmet csak vesztegetve pillanat pillangókra
akik képtelenek kibontani egy áttetsző kék virág gumóba
rejtett gondolat titkát,megengedem magamnak
hogy életem legkedvezőbb formáját válasszam s az ég
segítségével fiatalon legyek a társad,mert működik
a tiszta vágyak teremtő ereje,a hit hegyeket mozgat
a bibliai idők mesterei erről beszélnek
a hiányzó szerveket is vissza lehet fejleszteni
erre már van hiteles kortárs példa bőven!

Éva Gál...

Szellek,fellegek,építő nem látható energiák,Földanya
ó fák,füvek,kövek,patakzó patakok,vágtató lovak
lopakodó macskák,hirtelen rebbenő madarak erdőn-mezőn
méhek,tarka-barka bogarak,Hold-Nap,eltévedt szép
dallamok,tűz hideg forrás vizek,felemelő csoda
pillanatok kérjétek Évát,virágok Királynőjét,hogy beszéljen
(az idő elérkezett)
keltse életre csipkés-rózsákba zárt vágy-álmait                                                                                                  a gondolatoknak,tiszta óhajoknak teremtő erejük van!  

Éva Gál...

Veszőkosárnyi tulipán és egy csésze tea nyárvégi
asztalon a kertben,mintha ránk vár,Istenem de szép is
volna,beszélgetni Veled szemtől-szembe ülve

Kilépve minden ős-szamár korlátokból végre szabadon
bárhol nem bujkálva lopva rejtve,mert világszeme
figyel és háborog azon,hogy vannak itt a földön is

Boldogok

Éva hát nem érted?Nem találkoztunk volna soha
ha nem lennének sors építő közös dolgaink
örökkévalóságot,hallgattunk szótlan síkra kényszerülve

Beszély velem végre királynők Királynője
valóság mesék kapujába érve, kérve –kérlek,könyörgök!

Éva Gál...

Ha változik ma az éjszakád,ha könnyebb lehet
az álmod,s a hajnal áthat,mintha újjá születnél
és könnyedén mozog a járdán lábad
összetartozunk emberek,füvek,fák,csillagok
mosolyod is átlobog,nincsenek távolságok sehol
erőt küldhetek,csúf pillanatokra segítve átváltani
egyre magasabb tudatszintre
jobban és sokkal mélyebben megérteni a végtelen
univerzumot,adott lehetőségünk

Megengedem magamnak az egyre boldogabb
teremtést
gondolataim
bolygóit
táncolva köréd telepítem

Életünk köldök zsinórján lebegve az űrben
nő és férfi
boldoguljunk
míg sebes évszakok búcsúznak gyorsan!

Éva Gál...

Tündérnőm,köszönöm,hogy virtuális álom palotádban
 újra fogadsz,megkaptam a jó hírt,de lassan bontogatom
a felette jótól is szakadhat a szív-húr boldogságtól zengőn
a rengeteg virág sokszínű életével tele szépséges udvarod
minden lépésre más-más illat és szín harmónia
lélek ébresztő,szemvidító látvány és mindezek felett
az igaz ragyogás Te vagy, ó hajnalok harmatában fürdőző
örök vágyra és fiatalságra született ki szebbé álmodod
lépted alatt az időt és a tájakat,nyár uralta kerted tele
finom gyümölcsökkel s az árnyas fák alatt felhőbe kötött
hintádon ringatod magad csodállak  smaragd zöld pázsiton
ülve közeledbe várlak,hogy új versemet elmondjam Neked
öröm forrása,millió és millió aranyhajszál-energia köt össze
minket láthatatlanul,hogy bármely bánat mintát semmivé oldjon!

Éva Gál...

Egy vízen hagyott csónakon madár –pár utazik
valahová,mintha évmilliók úsztak volna el
ha éreznéd mennyire fáj,hogy elnémultál
és eleven képekben érkeznek gondolataid,csupán

Amikor értettük egymás szavát,lüktetve ragyogott
életünk minden perce,édes meséimet most kinek
mondjam el,a nagy távolba vonzó,alakuló időkről
új civilizációk valóságáról nem hallgathatok

Kérlek,ahogy egy nagyon bánatos szív kérhet
bár itt,virtuális helyen adj titkos lehetőséget nekem!

Hölgy érkezése...

Bekövetkezett a várakozás,talán néhány óra még
és megszólal a kapu telefon,vajon képes vagy hatni rám
terembe lépve felismered esetleg a hiányod
kérdések sokasága a sok milliárd sejt,amiből testünk
egésze épül elkezdhet kommunikálni önállóan
és elindulhat női esetleg férfi kéz érinteni a másikat
így elárulva kósza érzelmeket vagy amit nem is láthatunk
többszázezer energia finom vékony szálacskák
szövődnek közöttünk összehálózva minket

Általunk elkezdődhet egy új – civilizáció,megváltoznak
gondolatok,szavak értelme,a jobbat teremtés igénye
olthatatlan vágy tüze lobbanhat,mert gyorsan kész leszel
a változásra most végre világot teremtő változásra
következzen nem mérhető tisztább és igazabb
cselekvő élet,álmainkból a fiatalító forrásból szülessen
üde,nagyszerű,mámorító jókedv,teljen csordultig
szerelemmel a szív időteret betöltve áramoljon szerte
boldogítva fűvet,követ,csillagot!

Gyta...

Már kész voltam tova állni,menekülni
amikor beérkeztél hirtelen a parkba
minden valami felgyorsult időhullámban történt
félszavakból is értetted,hogy mi az ábra
„színész akarok lenni”mondtad bátran
és döbbenetembe elfogadtam,hogy segítek

Legyen meg az ég akarata.Kezük el
a sohasem könnyű de felemelő munkát
csoda teremtések titkát tanulva
gyönyörű szép illúziókat rögzítve
színpad valóság talajra állva
legyen szavad hatékony

(az elesett lelkeket jobb irányba terelni )!

Andy

Hát,ahogy előttem lépkedtél,gondoltam
segítenék,mint szobrász,aki a határt áthaladt anyagot
feleslegesnek nyilvánítja,hogy egyre jobban
elnyerje a szépség arányát(aranymetszés)
mind ezt gondolat késel vértelen s ha már lassan összeáll
a forma,legyen új és döbbenetesen mély tartalom is
hogy vonzó tündérlány ként élhess kedvedre

Mint a puha agyag, légy hát odaadó,formálható,engedelmes
jelened okozhat fájdalmat,amivé válni fogsz az örömet hozó
és magadra ismersz majd,olyan leszel amivé álmodod magad
tetszeni fog mások szemébe a tükörképed
és csodálni fogják,ahogy beszélsz
jársz-kelsz
kifejezed szépen,világosan nem köznapi vágyaidat

Tiszta örömből merítve juthatunk előbbre
itt alant(ahol élsz) elkallódnál,mint bárki más
de megláttalak és nem maradok
rideg,jégszívű,néma,még ma megtervezem
nagy távolokba vezető,első lépted!

Magdi

Valahogy nem figyeltél,én csak egy arcképet kértem
és nem azt,hogy minden-áron rám beszéld sorsod-könyvét

elhiszem sötét pokoli fájdalmakat megéltél
szívedben a magasztos ég lobbantotta fényig
s,hogy bölcs-láma ösvényeken szárnyalsz
fel sem fogható boldogságban,magasságokban
lám-ma is sokat ömlengve ontod a szó áradatot

és csak mondanád…az életfa hűs tövébe ülve
az örök –fiatalság elérhetősége titkait
fürödve önmagad nagyszerűségébe,sziporkázva
csillogva színesen villogva öntelten csordultig
feledve,hogy e földre kívüled még néhány milliárd
árnyéka vetül,és sokan kozmikus tudat szinten élnek

nem esznek húst,zsírt,tojást,halat-
(zöldséget és sohasem tiltott gyümölcsöt fogyasztanak)
és nem hivalkodnak rendhagyó képességekkel
noha többet tudnak,mit sem mérhető volna!

Lettice Rowbothan...

A hegedű angyali pozitív démona,néma énekes
virtuóz nő- lángolás dallamokra sebes ritmikákra
váltva minden sejtben égő tüzeket
mélységek-magasságok között kószálva

Kioltva a hegedű hang örvényeket,ha mégis
ének hangra váltod,semmivé egyszerűsödnek
a kozmikus távolságok,színpadra születtél
mulattatni milliókat,miközben lelked legbent zokog

Bár életnedveket hörpölsz,könnyeid drága gyöngyei
öntözik a fény
virágait !

É.K...

Szívembe a vágy tüze látod könnyen lobbanó
tedd le hát kérlek a fanyar-keserű poharat
úrnői szép kezedből,nem alkoholt hörpint
a csillagok alatti jelenbe a tudatos ébredő
önmagát rombolva silány beteggé
hanem a tudás tiszta fényét,világosságot
testünket alkotó sok milliárd sejtbe

Kész vagyok veled álmodni boldogító holnapot
add fel ragaszkodásod úgyis szerte foszló
mámorokhoz…mind csupa színes illúzió
pálinkaköd,nélküle szépülhetnél igazzá
segítek kijutni e sűrű és szörnyű labirintból
tedd meg az első nagyon nehéz lépést
szabadságod új és ragyogó világa készül

Várlak!

É.K...

Képzeld ma volt: fekete áfonya,sárga dinnye,őszi barack
zsenge kukorica,paradicsom,édes piros paprika
kókuszzsíros kenyér,oxigénes víz,sajt
gondoltam eljössz meglátni vajon valóság vagyok-e
(az alkohol köd után,halk és kusza lelet a kép fejedben
mindenről…ezt sajnálom és ezért is nagyon vágyok
egy új tiszta lappal induló találkozásra,amikor józan
magadat is megismerhetem,persze elég nagy a sebesség
szent ég
emlékszem mennyire jól hatott rád,amikor mondtam
a múzsám lehetsz és már kitudja hányadik versembe véslek)

Ha nem rendelkezel elérhetőséggel és a világhálón
nem olvashatod a verseket,leveleket,akkor annyi,mintha
egy vak ablakon át próbálnék Veled kommunikálni
bőrödön kihűlnek csókjaim,tova illan illatom
lassan,ha nem érkezel vissza
olyanná válhat időm,mintha,csak álmodtam volna az egészet
méz édes álom
lélek édesítő
élet-lángra lobbantó
bizakodó jókedvet teremtő

Cselekedj,emelkedj,magasabbra
ölelkezzünk össze újra
mint,akkor éjjel távozásod pillanatában
és légy az istennőm!
   

É.K...

Sokkal elegánsabbnak találtad a :promóció szó
használatát,hogy képzettnek,tanult nőnek tűnjél
látod itt most esetünket a magam módján
„népszerűsítem”,hogy jelenésedben azonban kétszer is
hazudtál,egyetlen este keretébe ez sokat ront,mert eleve
törekedtem arra,hogy javítsam az önbizalmad
még a túlzásokra is hajlamos lehettem volna jobban
de az állításod,hogy a bugyidat a garázsba hagytad
hamisnak bizonyult,mert ennek mégis utána néztem

Leszarod. Hogy a Te stílusodat kölcsönözzem,gondolod
hogy nem könnyen lehet kitalálni,mit csináltál
a szóban forgó női ruha darabbal,hogy véglegesen
megszabadulhass tőle,a toalettbe lehúztad
bár igazán bízhattad volna a mosógépre,mint a nadrágodat
mert bele se jó gondolni,hogy egy szennycsatorna
eldugulása mit is okozott volna,ennyi lakónak napokon át
valóban felelősség tudat nélkül szeretsz élni
átverni másokat könyörtelen szokás mintákat tettél magadévá

A varjú szavával élve nagy kár,mert a hasonló gesztusok
megölik a bizalmat,egy istennő archoz kulturáltabb
viselkedés illenék hölgyem,hát ezért is küldtem el
az orosz professzor videó előadását,hogy mit mond
a vodkáról és cigiről mindenkinek tudnia jó volna
míg egyre többen mérgeződnek,szennyeződnek,rombolják maguk
és környezetüket se kímélve!

É.K...

A tegnapi sötétedés hirtelen még a parkerdőbe ért el
ahol éppen te vacakoltál a bő nadrágoddal,amelyből
ahogy csavartad ömlött a víz ,minthogy az új debreceni
szökőkút körüli kis medencébe mártózgattad magad
igaz nagy volt a hőség,ami elég bajnak számít
hogy arcátlan hölgyek a kedvenc kutyáikat is itt fürdetik
noha ez csupán a kisgyerekek öröme volna,mégis bepiszkítják
a kevésbé civilizált cívis városlakók

Mint egy ismeretlen hölgyet, látva hogy el vagy ázva kívül- belül
meghívtalak egy teára,nem csak a hűvösebb fuvallatok miatt
de manapság nem lehet tudni,kik járják az éjszaka útjait
úgy haladtunk,hogy Te az elektromos motor ülésébe kapaszkodtál
és én lassan igyekeztem haladni,egy fiatal lány látva minket
csodálkozva bámult sohasem fogom tudni mi okból
a sikátorig sok mindent elmondtunk magunkról,noha nem volt
könnyű tartanod az egyensúlyt,ki lendültél hol jobbra hol balra

Az élettársad figyelméből kiestél noha „ma” ünnepeltétek volna
az együttlét negyedik évét…de ő elcsámborgott cimborákkal
külön iszogatni és ezért nem voltál valami boldog,amíg zuhanyoztál
főztem neked kávét,mert azt kértél tea helyett,és otthon érezted magad
csipegettél süteményt,gyümölcsöt és csak egy nagyobb törölközővel
feddted el,amit nem akartál,hogy  én lássak, bár nem voltál szigorú                                                             jó kedvel múlattuk az időt,sokszor puszilgattuk egymást kóstolgatva
és terveztünk barátságot,esetleg munkatársi minőségben is

Késő éjszaka Te mégis haza mentél aludni,miután megígértem
hívlak telefonon és írok levelet is ma sem tagadom,hogy lehetnél
a múzsám,annyira tetszel nekem de ,akkor vége a piának,ciginek
és szerezd vissza a szabadságod,ha a bátorság okos lényei között
szeretnél élni szeretetre méltón,megérdemelnéd,hogy előbbre lépj
nem beleragadva a sötét szutyokba,amely leránthat újra mélyebbre is
ha gondolod egy tisztább élet kapui kinyílnak lábad előtt
és még semmi sem késő!

  

Éva G...

Nem értem a késlekedésedet,megszereztem az alig
mérhető tudást is,hogy Neked is segítsek
vissza érkezni ifjú-leány mivoltodba,visszanyerve
egészséged nagyszerűségét női-princípiumod
teljességét…persze magamon is dolgozok és jól jönne
segítséged,közös álmokat hívni életre,ezért kérlek
ne zárd be magad a hallgatás zord végtelen durva
falai közzé,ahol nem érhetlek el

beszélnünk kell,mi előbb, minden így töltött pillanat
időóceánokat halmoz össze…közénk!

Kitti...

„Lényem végtelen forrásából
és energiában fürdő elmém hatalmával
előhívom összhang teremtő kedvemet”

Hajszálnál is vékonyabb ezüsthálóban a két szív
harmóniában dobog élet zengő szeretetben
napfényes vakító fény izzásban,figyelnek egymásra
új-háló tiszta érzésekből születő vonzás tánc
vibrál finoman és virág illatokkal fonja körbe testünk

Feledjük el a külön életet,a tengernyi évszakok
nem boldog magányát,múlttá semmisül minden csúfság
hogy öröm áramlások fakadjanak és szépítsenek minket

Nem feltétlenül biztos,hogy ki kellett lépned szobámból
egy létre jött valós harmóniából kilépni,tudva                                     csaknem minden irányba éhesen les rád a káosz!

Kitti...

Mintha egyetlen ölelésre vágytam volna egész
életembe,testedre fonódnak karjaim
eső illúzió után,amikor elkísérlek,talán még
most is itt ülnél szobámba,hogy gyufa lángnyi
párbeszédekbe kezünk újra-újra és újra
mindent tudni szeretnénk egymásról

Rögzül a kép a kapuba ölelkezünk
fejembe valami ködös jövő kép a falon
rólunk,ahogy a mostban állunk,ölelkezve

Te jó ég ez a „mostban „ is már néhány napja
múltba szalad minden és gyorsan nem lenni kész
csak a perc érinthető,amelybe belelépünk

Szerintem sietned kellene újra belekerülni
a képbe,újra belépni,hogy a filmünk ne tudjon
bizonytalan hullámokba fodrozódni

Csak a jelenlétünk élet,mozgás,érzés,fény,illat,íz
amelyben jelen vagy Te meg Én
minden más utánzat,hamis,egymásba ömlő
hajsza,trauma és nem bevallott :fájdalom
minden más látszat,diszharmónia,torzulat
a jó plágiuma,szürke falra mászás kényszer

Szenvedés óceánok után annyira megérdemelnél
lábujjtól fejtetőig valami gyönyörű ringó kényeztetést
amely végre biztonságos dimenzióba emelne
soha meg nem tapasztalt öröm forráshoz jutva
(hetekig gyomor rontással lázad a test
hogy nem szereti tanulni az elme az: ősi ellenség
nyelvét,ronda ,korlátolt tanárok,vizsgáztatnak
önrombolás mindezt folytatni…)ébresztő
a szabadságodat álmodd magadra
sors fordító elágazáshoz jutottál
merész-ésszel ,abszurdnak tűnhet de lehetne
egész változást hozni:mindenre vonatkozót
megalkuvásokba kínzod magad és nem látod
nem ez az utad,mert az igazi úton örömteli minden
sikert virágzó,szépséges hajnaltól estig
az igazi út nem fájdalmakat szül percről-percre

Csengess újra!

Kitti...

Hallanod kell a sikolyom,mert hiányzol
e fennkölt,tiszta filmet végtelenbe álmodom
Veled,mert a pillanat tört része,egyetlen lobbanással
egybe öleltük, a látszatra két külön világot                                         (karjaink egyszerre indultak el)
több,mint egymást kereső lángok
több,mint szerető nagy tüzek közeledtek
egybefonódva felragyogtak
csillag tüzek ként világot világítani
és nem törpe csoportok lélek dadogásait
valahol Isten-háta mögött
meg-meg csukló foghíjas orgonaszóval

Engedd,Istennői - mivoltodat szeretném kibontani
segíts a sokakat egybe gyűjteni újra
látod a népeket sötét erők halálra ítéltek
már mérgezett a legtöbb kút vize
nemzetet menteni,sietve gyere
cifra hölgyek milliói versengenek
és csak Neked mondhatom,hogy többről van szó
kiválasztottá magasztosultál

Köznapi szürke kötelékekből lépj ki
tegyük a világot igazabbá,szebbé,szerethetőbbé
korszak váltás közeleg!

Kitti...

Eltudod képzelni,hogy téridőt egyeztessünk
hiszen minden a fejben dől el
miután a szív
felismerte
arcunk

Szerintem Te kitudnál lépni a felszedett
magad köré alkalmazott korlátokból
amelyeket többnyire a kényszer
késztetett rád
láncait
lerázta mind
aki szabad lett
a túlhaladott célokat is elhagyhatod
eljárt felettük  sok-sok idő
 új korszak van születőben

Merészebb eszközökhöz nyúl
a lelkek pásztora is
kozmikus
álmok,tervek érkeznek naponta
nem lehet,hogy csukott szemmel maradj
és megalkudj alap szinten
mert rém sokan ezt csinálják
agg ideákat követnek
kábultan

Egy új civilizáció küszöbét merd átlépni

gyülekeznek itt,akiket tanítanod kell

és várlak,végtelen tavaszokat rejtegetve!

Hilary Hahn...

Csodálom az arcképet,amit tegnap küldtél
mint egy görög istennő
végre ez valójában Te vagy
a szellemi és érzelmi minőséged
szemedből kiolvasható álmokat értelmezek
sokkal több vagy,mint egy sikeres előadó
hegedűművésznő

Sejtjeid óceán mennyiségű forró szerelemre
éhesek
hordanod kell magadban
a kozmikus szomorúságot
hogy nem értenek meg

Ha füledhez érkeznek
a végtelenből indult dallam-üzenetek
gyorsan jegyezd le és ezeket kezd végre játszani

Félnék érinteni téged
ismeretlen következményekkel
vérünkbe egy ősrobbanás indulna!

Hilary Hahn...

Egy kicsit nevetséges,hogy piros papír szívet lebegtetsz
jól tudod,hogy a szép hegedű szó,hozzád kötöz
és találkozni a középkori vártetőn persze romantikus
de valahogy sok volt rajtad a ruha
a csónak látod a legjobb ötlet,elevezni együtt idegen
vizekre remélve,hogy olyan tájakat találunk
ahol játszhatnál magad képzelte kötetlen dallamokat
szabadon szárnyalni,szabadon!

Valóság hullámok...

Végtelen sok vázlatot készítek :ajánló hullámokat
remélve,hogy ezekből,megvalósulnak merész álmaim
nyugalom sugárzó tiszta tájakról tűndéri szép nőről
hogy a szerelem forró pillanatait magunkba fogadjuk
kövek,füvek,fák,madarak,csillagok lelkesednek
s a fehéren habzó gyors patakok beteljesedve
velünk lüktetnek életörvényt kavarva összefonódva

Öröm-óceánok születhetnek…amikor szétoszlik
az utolsó bánat felhő is sorsunk kék egén

jelenbe csábítom minden jó érzés nemes formáit
miközben meghallani várom itt a mester mindent
és mindenkit vonzó tüzesen lángoló dallamait!

Lona...

Parthoz érkeztünk,egy nagyon finom vörösboróceánon át
hajnalog rám a fény,jó volna tudni,mi dolgunk
miért is látott meg a szemed
mi a csodát szeretnél,mit vársz tőlem
hajó kötéllel kötném a kezem,hogy meg se érintselek
kint az univerzumban egy pillangóval kevesebb,beszélgetünk
észlelni mélységeket-magasságokat rózsát nyitó türelem kell

Lola,érezd jól magad, mégis szó lehet forró illatos teáról
gondold nagyon nagy dolognak
hogy nem a fájdalom anyagából építkezek!

Örvény...

Mikor közel érek a nagy örvényhez belevetem magam
mert nem lehet úszni szembe az életáradattal
micsoda zuhatag,mekkora erő iramlik vad hullám tarajokkal
s mert belemerültem torkig e kék sodrásba
nem is mérhető a kedvem,szédítő e sebesség
napfényben sziporkázik az ég
mi kell több jó a kedvem bár gátak,torlaszok akadnak bőven
nem látható kezek segítenek és nem törik meg a lendület
Minden fontosat felpakoltam a vágyak szekerére
merész nagy dolgokat kértem
és minden kész,postáztak nekem mindent,ha tudnátok
valóban nagy dolgokat kértem
a forrás maga boldogít most engem,egyre jobb a kedvem
fényben és vízben fürdök,úszok,haladok célirányba
tudom,hogy mindenre képes vagyok őrültségnek tűnhet
hogy váratlan képbe rántok még,néhány parton állót!

Sikoly...

Ahol te élsz,munkatársaid,szobatársaid barátnőid
barátaid,ismerőseid,már mind tudják,hogy az emberi
tudat,döntően meghatározza mindennapjaink valóságát

Felelős vagy,az elérhető életteredben élőkért
hogy sértések és ítéletek nélkül,nem kioktatva senkit
ébreszted-e a számodra kedveseket,akik rád mosolyognak

Hogy szépséges gondolatokkal tanuljanak meg teremteni
szeretet sugárzó új csoda –világot e kék bolygón élőknek
mert Atlantisz bukása óta mérgezik az életet

Sejttudat szinten bolondítják össze az újszülötteket
most már implantátumokkal is védőoltásokkal élelmiszerekbe
rejtik az óceán mennyiségű halál vírusokat

Ha egyre többen,a tudat hatalmával, egy tisztább
emelkedettebb civilizációért,harcolunk,révbe jutunk
és a sötét erők,alig néhány ezren,gonoszságukba merülnek

Használd a gondolatok teremtő erejét bátran:segítsen,kérd
az égi energiát,napot,holdat a fűszálat is,mindenben lásd meg
a dúsan virágzó nagy életerőt,és szívedben szüntelen

Lángoljon önzetlen szeretet!

Legyen...

Ott élek,lélekzem,ahol gondolnak rám
emlékeim szereplőit törlöm,azok maradnak
akik szívesen figyelnek szavaimra
álom-vágyaimra és tudnak szeretni

Tisztán szikrázó ragyogásukat gyöngéden
fogadom és az istenői-principiumot
nagyra emelve igaz örömet tapasztalni
megengedem magamnak,hogy azonos

Időben robbanó lüktetésekben egyesüljön
test,lélek,szellem,legyen háromszor is édes
a szerelem,legyen minden éhező sejt
vad és nagyon szelíd igazi tombolása!

Mostban...

Kezdetben nem volt sem lét,sem nem lét
az üresség harmonikus illúziójában
jó és kevésbé jó formák és gondolatminták
aludtak,álmok rajzoltak pontos időtereket
életmozgásnak,energia táncnak,tanulásnak
keserű édes tapasztalásnak,világ virágnak,nyíló
lehetőségnek féktelen örömnek-bánatnak
mindenség drámának,tudat ébredésnek
magányosság mélységnek,szerelem magasztosságnak
teremtsünk örök tiszta végtelen időket

Törölve,felejtve vériszony barbár sötét
hideg tört-én-elme-ket,ragyogjon mindenhol
szíveket boldogító fény
és nagy igaz isteni szeretet!

Hilary Hahn...

Hahn,ma annyi színes lelki esemény érkezett
bár nagyon szomorú fellegekbe bújt el a nap
megkaptam az új képet,amelyen árnyék sötéten
ábrázol téged valaki,ahogy játszol a hegedűn és valami
folyó és a túlparton ismeretlen város tornyosodik fel
jobban szeretem,ha egy képen láthatom az arcot
persze ez is érdekes,hogy egy nőárnyék áll
holmi szilárd hangulat erkélyen és muzsikál

Utazás vár
rám,Hahn,úgy tűnik végre ösvényt találtam
bent,mélyen,ahol rugalmasak a dimenziós állomások
és tágulnak szelíden,akár az egészséges,erős ifjúságig
és miután majd mindenre jut időm bőven
néhány hangszerrel is megbarátkozok,vigyenek még a vágyak
énekeljek virágzón szépülő életekről
érzem,hogy egy igazán jó társaság verődik össze
kandalló barátságos tüze körré települve
nagyszerű életünk dicsérve ünneplünk,múlatunk
az égieket tánccal is köszöntve,mert közöttünk élnek ők is
és végtelenbe tágítjuk a háborúk nélküli szépséges időket

(Hátha majd kérlek,hogy játssz valami ,különös dalt
nagy és vad reményeket lobbantva a szívekbe)!

Hilary Hahn...

Hahn,az arckép amelyet küldtél gyönyörű
látod a neved fehér vasrács ként hat
a képen,mert nem a legjobban szerkesztenek
dilettánsok…ez sokkolhat bárkit
úgy tűnhet a művészet rabszolgája vagy,és
nem királynője…Neked is meg kell nézned
mi az,amit arcodról publikálnak

A producereknek(hajcsárok)csak a dallamok
röptetése számít a hegedűn és a koncertek száma
nem a Te hangulatod,életed,álmod
jobb kilépni,a nagy hajszából és megvizsgálni
mi is az amit igazán szeretnél megélni
és egy kicsit csak magadnak
egyedül lelkednek játszani,muzsikálni!

Viktória...

Utca-ember,lehet,szeretem az utcákat,fák futnak
velem,parkerdő széleken és nézhetem
nyüzsgő,lármás emberek jönnek-mennek gyanútlan

Figyelek,mert közénk keverednek más létsíkból érkezők
jó tündérek és kevésbé jó csábítók(ők
lengén öltözők)

Ismerek képzeld égi ösvényeket is ,majd mesélek
amikor elhozod
szépséges mosolyod,ha elhozod?!

Rachel...

Nyugodtan elfelejtheted,hogy egy csepp vízben
rejtőzhet az óceán egésze,egyetlen lépésbe
élet utad minden lépése,egy csókba a szerelem
szépséges lángja éghet,ha nem jelentkezel
egyetlen finom hullám se rezzen a csend tavában
mozdulat előttivé dermed a lehetőség számodra
kinyílni,virágzani,boldoggá magasztosulni nekem
végtelen sokat küld az ég!

Világ...

Fehér és Fekete a megnyilvánult Világ
két arca (Sátán –Sámán bolond harca)
energiák vad,véres rezgetése:jó és rossz

Felső néző pontban látod és csodálod
káosz és harmónia csak illúzió
szép és rút egymásba fonódva ölelkezik

Barom és bölcs egyazon úton nyüvi magát
többnyire vakon,mert valahol látszatok fölött
kibontja magát az, igazlét-öröklét forrás!

Sámán nő...

Parázson járó a tánca
tüzek tánca
láng a szoknyája,halott szívet
kő szívet élesztő forró csókja
bánat olvasztó láng ölelése
szava is örömfakasztó
dobja döngése fergeteg verése
lélek reptetése zengő éneke

Ezer havon tisztuló tűz hideg
világot ős szikrával életre lobbantó
gyöngédség erejét magában hordozó
földanyával is táncoló nő
olvadt arany színben tűzben virágzó!

Édes B...

Ha gondolod keveset talán segíthetek…noha
képes volnál önmagad is rendezni sorsod alakulását
egyfajta szerkesztés csak semmi alku ,dobáld ki a
kukába mindazt ami fölösleges(pillanatonként
ébredő szomorúság részletek közel-távol múltból
ne cipeld magaddal a rengeteg súlyos terhet
ami szemétdombra való,mert nem lüktet már bennük
élet,elmúltak…csak fejedbe léteznek meg-megidézve
újra és újra átélve az élveztet,vagy annak csak fantom
mását,mert ő elment,igen akart téged és dolga végeztével
tovább állt,átvert a pillanat nem túl nemes hőse)

Bezártam látod a zárójelt is,hogy ne soroljak fel
annyi mindent,amennyi még férne,mert értelme nulla
megtartani,vissza-vissza játszani egy belső képernyőn
ami neked is annyira fantasztikusan jó volt
nem létezik,vedd észre ami volt szerte foszlott köd
és ideje felnőni,igazi nő lenni,aki tudja,hogy néhány
disznó gazember nem teheti tönkre,új tiszta álmokat
plántálni tudatunkba és érezni a jelenünk nem mérhető
új,igazán felemelő lehetőségeit lélekben a minden tudás
világos ereje,meríts hát ebből és teremtsd meg ami kell
önsanyargató panaszok nélkül költsd napjaid

A bolygók pontosan járják útjukat pályájukon
bármilyen ütközést eltudunk kerülni,ha pontosak
szeretnénk leni,sohasem késük le sorsunk vonatát
és neked ne mondja meg senki,hogy mit kell csinálni
aludj,lusta tehén ként kérődzve nyomorod okain
tapasztald meg néhány tízezer évet életeken át
hogy ,milyen a semmit- tevéshez ragadni
egyszer majd előbb-utóbb megérzed a cselekvés
nektár édes ízét és beindulsz tenni venni kedved ébred
mert csak a mozgásban él az élet
találok néha még rím emlékeket félek

Ihatunk vörösbort,jó hangulatot keresve tavaszba
nap,hold,csillag fénybe
fényeskedve öröm forrásokba
hemperegve
nagy képességeket magunkba is felismerve,miért ne!

Viselkedés...

Alex és Sierra szerelembe élnek,ragyognak
zenélnek ,énekelnek tehetséggel
ajándékozta meg őket az ég,boldogok
a nagy közönség rajong értük
én éppen az x-faktor műsorára tévedve
pillantottam meg őket,láttam
Lángjuk átmelegíti a zsűri tagok szívét
egyik hölgy,amikor szót kapott
gyönyörűen kigyulladt arccal mutatja
mezítelen karján,hogy felállt a szőr
(vajon,hogy lehet vissza zuhanni
távoli barbár időkbe,bizonyítva durván
Hogy a lelki hangulatnak azonnal
megnyilvánulnak a testi tünetei?)
jaj és most ezzel mi a jó fenét képzelek
gondolva,hogy kínosan illendő finomkodni
ügyelve minden szavunkra,nehogy
valaki újra állat eredetünkre rákapcsolna!
  

Hilary Hahn...

Ez a kép egyszerűen csodálatos,ahogy itt ülsz vastag árnyékba
az ablak részecske fél fénybe megrajzolja
 arcod,kezed,nyakad
szemed méla búsan távolokba csavarog
és életed legfontosabb eszköze a néma hegedű, szívedre öleled
derű vesztett vagy,mintha önmagad szobra lennél
az is lehet tervezed a következő kihívást valami nagy vad koncertet
ami felrázhatná az emberiséget,még gyötör,hogy annyi újtörő
gyors húr lenyomatot nehéz lesz begyakorolni de tudod világosan
hogy nem lehetnek torlaszok,áthatolsz bármin
tört,jajongó,csapongva táncoló,sikoltva éneklő dallamokat
röptetve,vonódat szeretet fénybe mártva
e képből kimaradt veszem észtre a vonó…gondolom valahol
a közelbe hever,semmi baj hiszen e percbe csak tervezel
elmédbe képbe ülteted a megvalósítás halk vázlatát
bár olykor felhangzik füledbe egy- egy durva kő kemény akkord
egyesek hosszan elnyújtva ,vonítva
lágy trillák patakzanak át rajtad,hogy ami megérint oda add másnak


Köszönöm,hogy elküldted nekem ezt a hallgatásba fagyott
kép valóságot!

Kedvezőbb tudat...

Öntudatlanul fogadod, a nem látható tartományokba
érkező anyagi fotonokat,amilyeneket szüntelen
küldesz te is másoknak
színek,illatok,hangok,ízek…áramlanak
gondolatok,vágyak röpködnek millió számra
egymást akarnák túlragyogni,ütköznek,kialszanak
újralobbannak meghatározzák ,kikeverik, összeépítik
döntő hangulataidat és ezek is nyugtalan tarka-barka
pillangók ként viselkednek hidegből-forróba képesek
hírtelen átváltozni,egyéb sávra váltani egy végtelen
mikrobiológia világot működtetve a mélyben kiteljesedő
parányi univerzum lüktetése életed képe

Világosabb tudat tartományba tisztíthatod mezőid
helyet kínálva,emelkedett gyönyörűségeknek
amelyek újra tölthetik izzani életkedved
és alkotni tudsz zengő harmóniákat
boldogító dallam íveket
kínálva szívnek észnek éltető táplálékot
kicsordulásig
újra felismered az ölelés tiszta és mérhetetlen
öröm forrását
vagyis teszed a dolgod:egyetlen ponttá
egyszerűsíted a mindenséget
és,ha kedved van, egyetlen pontból hívod elő a végtelent!

Földet ért üzenet...

Földlakók fejében nullára fogy az elnyomás
eszméje,ezzel kiütjük a képzelt vagy valós ellenfél
fegyverét a kezéből és egyszerűen szabadok lehetünk

Egy új civilizáció építéséhez,bőven elég a szeretet
galaxisokat mozgásba hozó ereje
teremteni,ha minél többen tisztult lélekkel

Össze gyűlünk szabadon tehetjük,vágyainkat végre
manifesztálni,elapadnak a siránkozások és jajgatások
pokol helyett készíthetünk szép ország-világot!

Isten ember lenni...

Belépve az újkorszakba,tombolni volna szép
nem fékezhető öröm ujjongással
(egy eltévedt rímet találtam ép)
de nem őrjöngök,mint tennék mások
kiabálva,hogy ez már sok
felébredt eszméletem óta mindig sejtettem:
hogy a halál,csak egy legyőzhető vírus

Noha,most szokatlan végtelenbe hosszabbított
terveket készíteni és megkeresni nő társam
aki kész e nagyon nagy útra,ultra gyönyörű
szerelemre gyúltan és mindezért el se kell
adnom a lelkem sötét erőknek
mint a jó öreg Faust tette
s e hatalmas titok őrizetlen,bárki jöhet,vehet

Egy kis örök – életet!

Ofélia...

„
A biztonság illúzió, mégpedig azért, mert a veszély is az. Sosem vagytok veszélyben, sose vagytok kockázatos helyzetben. Semmi sem történik veletek. Így a biztonság szükségtelen. Puszta fogalom - egy fogalom, hogy ha léteztek,akkor ennek az állapotnak bizonyosan van ellentétpárja is. Ezért megteremtitek a biztonságérzet igényét, azzal hogy megteremtitek a veszélyt, melyről úgy gondoljátok ott lapul az árnyékban.
Amikor azt mondom, hogy a minden vagytok, akkor értsétek ezt úgy, hogy semmi sem ragadhat el benneteket, vagy a szeretteiteket. Ti vagytok az általatok megtapasztalt valóság teremtői, ti döntitek el hogyan teremtetek és kivel. Mindez ti vagytok. Ti teremtetek, ti is vagytok a közeg amelyben teremtetek és ti vagytok a megteremtett dolog is.
Ezért tegyétek fel magatoknak a kérdést, milyen világot szeretnétek ma ! „Ofélia

Olyan világot szeretnék,amelyben egy hozzád hasonló
tündérnőt találnék,aki megért mindenben,mert intelligens
(szőke vagy gesztenye barna,kékszemű,enyhén molett
szereti a szerelmet,millió csóktól sem riad meg,élnénk
egyszerű életet,magasztos tartalommal)csavarogva
a világban,ahol nyugodt,jókedvű emberek élnek
és semmitől se félnek,mert ismerik az illúziót
Olyan városok,falvak,amelyek tiszták,sok gyümölcs fával
virággal,kristály vizű csörgedező folyókkal
este nagy tábortüzek mellett gyülekeznének vigalom
dalokkal köszöntenék egymást és az Égieket
gyakran aranyesők is hullanának a földre,hogy mindenki
bőségben éljen,mint a jó testvérek szeretetben
ezek az idők lennének fájdalmak és betegségek nélkül
Ismernék a munka,az alkotás,a zene,a tánc,örömét
ez csak egy spontán vágy Ofélia de készülök rá,hogy álmodjak
egy ilyen hasonló világot,ebbe a jelenbe,mert sokan
bizonyára megérdemelnék,talán még én is!