2014. szeptember 6., szombat

Andy

Hát,ahogy előttem lépkedtél,gondoltam
segítenék,mint szobrász,aki a határt áthaladt anyagot
feleslegesnek nyilvánítja,hogy egyre jobban
elnyerje a szépség arányát(aranymetszés)
mind ezt gondolat késel vértelen s ha már lassan összeáll
a forma,legyen új és döbbenetesen mély tartalom is
hogy vonzó tündérlány ként élhess kedvedre

Mint a puha agyag, légy hát odaadó,formálható,engedelmes
jelened okozhat fájdalmat,amivé válni fogsz az örömet hozó
és magadra ismersz majd,olyan leszel amivé álmodod magad
tetszeni fog mások szemébe a tükörképed
és csodálni fogják,ahogy beszélsz
jársz-kelsz
kifejezed szépen,világosan nem köznapi vágyaidat

Tiszta örömből merítve juthatunk előbbre
itt alant(ahol élsz) elkallódnál,mint bárki más
de megláttalak és nem maradok
rideg,jégszívű,néma,még ma megtervezem
nagy távolokba vezető,első lépted!