Arvisura II.

Történelem előtti korszakoktól démoni népségek
irigykedve lopnák el az isteni áldást,hogy elorozzák
maguknak a kegyet,ezért szüntelen üldözik
rágalmazzák fondorlatokkal kisemmizik a jóból
és földig alázzák a magyarokat,akiknek nyelvéből
kirajzott minden más nemzet nyelve, a Bábeli nagy
zűr-zavar után a gyalázatos hamísítások s a nemzet
megsemmisítésére kitalált trükkök azonban tisztán
látszanak Isten szuper radar –képernyőjén és elérkezik
lassan a leszámolás ideje és a zavarodott ellenséget
elsöprik az aranykor hatalmas viharai

Manapság sok karizmatikusnak látszó szájhős jár
(ám de vigyázat,obcén szavakat ejtenek ki gyakran
szidva Istent is,nos ezek nem igaz vezetők,hamis próféták
abonázst gyűjtenek és vérontásra heccelik a népet)
országolnak önmagukat lobogtatva szervezik az Egy
csapatát,hogy megsemmisítő csapást mérjen
a démoni idegenekre,akik  közénk férkőzve élnek
nyelvünket beszélik és azonosulva vezető pozíciókban
rombolják a nemzet érdekeit,létünkre törnek láthatod
maszkos rendőri brutalitás vérbe fojtja az ünnepi vonulást
az égi bölcsesség majd hiteles harcosokat toboroz

Ne dőlj be minden zúg lázító bajkeverőnek,akik bár
sok mindent tudnak,vágynak kiemelkedni önmagukat ajánlva
és lehet könnyen megtévesztenek ,amikor más népeket gyaláznak
de elvárják,hogy minket tiszteljenek,ez nem működik
kivéve az alvilággal szövetkezett világhatalomra törtetőket
valóban ezek söpredékek,akik,csalnak,lopnak,hazudnak
és minden erényük a pénz,amit akár életeket kioltva is
megszereznek világ bankárok és hasonló szerzetek,kufárok
az aranykapun csak a lelkükben megtisztultak léphetnek be
és az elrabolt részek mind vissza állnak,míg az idegenek fejvesztve
menekülnek egymást halálra tiporva!

Magyar világ...

Magyar –ok nyelvének Istenhez vezető elvének
csillag ösvény ősiségek vezetnek, csak halld és figyeld
anya nyelvedet és szeretve magasztald szót értve
felebarátoddal,nincsen más út e vad káoszból semerre 

Legyünk a világ világossága lelki nemesek,Úr-népek
népek Ura,érettek haza utazni égi bárkákon mennyek
csoda városaiba finom energiák remegő szelein
mert alfa és ómega Ő maga,tört –én- elem eleink

Vérbe fojtva sokadszor elvesztek, le nyomhatna gyász 
ólma ,sötét mélyre de hajnalunk közeleg igaz virradattal
erősödj,most sokasodj,ép tudatodra ébredj és vigyázz
a hízelgő ellenség csókja mérges kígyó marás!

Gondosság...

Ez a hölgy tenyerébe veszi a fényt gyöngéden
és szelídíti,magába gyűjtve,hogy legyen bőven
ha egyszer majd besötétedik!

Talány...

                                                                                                                                        Keskeny híd köt össze a magasban két
különböző világot,egy férfi és egy nő
ebben a percben szaladnak át
vajon mit rejt magába az elhagyott bolygó
és mi az amit kínálhat az új?!

Karma...

Reménységek üde,éltető zöldjei díszíti
most az erdőt, de látod a gyermek lány
hírtelen múlandó buborékokkal játszik
az élet útjainkon így kergetjük mi
kedvezőtlen vágyak színes illúzióit!

Kérdés...

Ez a nő gyökeresen más élet formába
ágazódik,titkát,hogy miért senki sem ismeri
vajon szeretett valaha valakit
és valaha szerette őt valaki?!

Kőlét...

Kő ember fekszik a földön és alszik,fején
kinőtt a fűhaj és testét néhol moha fedi én
gondolom álmodik,arról hogy a hideg
kőlétből egy forró hajnalon fölébredhet!

Tündér...

Felejtsd el kérlek, felejtsd el,hogy a Tündérem voltál
voltál
százmillió csókra elcsábultál
elcsábultál
felejtsd el,kérlek
méz édes csókom,hogy keserű méreg
méreg

Szíved se lássa szemem
szemem se lássa szíved

Új jégkorszak dermedt a nyárban
lábad már nem izzik vad pörgő lánggal
bolond szenvedély táncban,csak nyár van

Egyszemélyes.Álomban.Életben.Halálban!

Arvisura...

Micsoda nemtelen ,bitang király volna

aki, saját népe ,nemzete legjavát vadásza
idegen kopókkal összefogva vérét ontja
mert, lám így nevelte őt az álszent,keresztes
Róma

Nem áldás de sötét átok, kísérje lelke útját
nem apadó bajt hozott kétezer évre,az utódok
idegen igát nyögnek,kemény fondorlatok
igáját szenvedik egy csontig kirabolt hazában
hamísított múltat hazudva,szent erényeinket
csúfolva

De ébred már a Mag nemzete és hallja
a földanya szívének dobogását és kezdi érteni
az ősi tudást,hogy mi végre rakódtak hegyek
és völgyek a Kárpát medence vonulatában
hol peremes piramisaink  domborulnak

Végre összefog az ég és a föld,hogy valóban
új felépülésre születő idők következzenek
és magunkévá tehessük a barbárnak nevezett
ősi tudást,mit rettegve félnek az idegenek
az áldás hajnalai várnak sokat szenvedőkre
örvendezz magyar
lélek!

Tündér...

Láttad a lányt a hírtelen érkező dús záporban
boldogan ázni,hasonlónak képzeld életérzésem
Veled amikor elhívtál kötetlen csavargásra
az éjszakába,menekülve is a rekkenő hőségből
végig körül font az erős egymáshoz tartozás
féktelen öröme,minden lépésed tánc volt
mint ahogy járnak a lelki világban,mondják
a bölcsek,köszönöm újra-újra és újra
rám szabadítottál ekkora derű energiát

Jaj,azóta gyakran járom egyedül éj-nap
hűen a parkerdőt és hallom a lombok búsongva
kérdik,de hol van a lány?A többre érdemes tündér?
dérdérdérdérdérdér! 

Zsanett ballada.

Úgy tűnik felületesen csomagoltál össze
itt maradt elég nagy része az életednek
döntően fontos álmaid
amelyekre szükségük volna az embereknek
mintha már nem is volna mersze
a törekvők bevonulnak valami lassított filmbe
ahol aztán minden megváltozik
alvásra,étkezésre és szexre silányul a bolond
ördögien forró nyár míg egyre jobban távolodunk
igazabb,mélyebb,tisztább önmagunktól

Lehet nyugodtan hátat fordítani a világnak
nem venni tudomást semmiről
hogy merre fordulsz senki sem észleli
magunk őrületétől nem menthet meg soha,senki
neki hidd el nem a bölcsebb hölgy kell
csak az aki kanos szenvedélyét oltsa
köpik rá a vágyaidra,ha szolgálod játékaiddal
írhatsz csodálatos novellákat,tánccal
taníthatnál másokat változásra,ő ezt ne hidd
nem kívánja, a feneked kell, nem a fejed vagy szíved

Gyönyörű látomása. Viharzó orgiák után
amikor sima a reggel ,mint az égő sivatag
birkózni veled életre kelnek a meg nem valósított
gondolatok,véresen rivallva mint megölt embriók
körbe fognak s a várás bamba üressége felizzhat
megfutamodnál mindent rendbe tenni
és csak zokogsz nem találsz többé szavakat
és nem találsz többé ösvényeket
és nem találsz egy darabka éltető
harmóniát sem!

Tündér...

Bármilyen őrült,önemésztő,tiszta vágy romboló ez a nyár
téged (az álmunk), és szívem világ színpada vissza vár
nélküled nem létesülhetnek jövendős mezők
magányom mélyén gondolok rád és tovább viszem
a szerelem virágait,minket ,hogy felismerjen az ég,ezek ők
hiszen lélekben el se távolodtak csak testük kering
tévedve más,múlandó hangulat síkokba
keresik majd egymást újra sikoltva!

Lilian...

(Esa-Pekka Salonen on Bartók)

Az ég már rég eldöntötte a törvényt
hogy ne onts vért
amikor még a sötét és a világos
nem különült el…

Bartók emlékezne ,akár halkan,mint
pehely könnyű fuvallat. De kénytelen
feltépni,megszaggatni minden létező
tiszta harmóniát,hogy ébredésre késztesse
a süketen alvó romboló,gyilkos elmét
ezért dobál
sziklányi köveket és életre hív pokoli lármát
hogy a jót sosem hallók is értsék hallják

Hogy íme:beszennyeződik a föld,az ivó vizek
a szívek
eltörnek a szépen hangzó dallam ívek
kozmikus sikolyok törnek fel vihar sötétre váltanak
a fellegek
óriás tűznyelvek emésztenek ártatlan alvó életeket
és a pénz démonai,megőrjítik az embereket mind
ezért követte el Bartók nem elviselhető halál
hörgéshez,visításhoz hangolta a hangszereket

Nem létezik más út,az ébredéshez,a józanság mélységéhez
csak a szeretet szikrázó fény dallamai
létünk jóságos felragyogása adhat áldást
e Bartó k-i elképzelés riadalmának fordított mása
a szilánkokra tört édes szerelem újra egésszé olvadása

Bármilyen vériszony és szörnyű rombolás után is
egy boldogítóbb aranykor közeleg!



 

Kinga...

Kinga úgy érkezett a fák között elém,mint, aki
teher ként cipeli a szomorú fáradságot
mutattam ott egy pad,ha kedve van a létezés
egy másfajta megközelítéséhez üljünk le egy kicsit


Derű átömlesztés (szuper perfúzió)elkezdődött
halk mosoly,nevetés lassan jelentkeztek
miközben kerestük miben tudnánk segíteni egymásnak
lehet sejteni öröm források következhetnek


Sohasem fog kiderülni miért is siettem egy más dimenzióba
maradhatunk volna hajnalig,az erdő ölelésében
együtt ébredni madarakkal,virágokkal ,fákkal
ébredni egy tisztább fényre,látásra,tudásra! 

Mária...

Ma csak úgy száguldozni érkeztem a piros
elektromos motorral,a Nagyerdő parkba
amikor,visszatértem hozzád se értékeltelek
nagyra,lábadon a sárkány rajz tetoválás miatt
és amilyen hanyag,köznapian ott ültél
mi vonzott volna,mégis valami névtelen erő
késztetett,hogy dumálni hívjalak a két fa közötti
durva deszka asztalhoz,döbbenetes
hogy mekkora nem mérhető érték rejlik a szürke
felszín alatt,örvendezek,mint a kereső,ha nagy darab
gyémántra talál

Ahogy andalogva elhagytuk lassan az erdőt
kérlek ó ,ne bánd az apró puszikat se
talán ezek miatt érzem,hogy egymásra találtunk
lehet egy délután tört részére
lehet nem elképzelhető
időre!

Fohász Dzsamastámira…

                                                                                                                                                                Minden dicsőség az Isteni párnak:Rádaráninak és Krisnának                        
ők azok,akik egyetlen pillantásukkal megsemmisítik
összes karmáinkat,
minden dicsőség Radaráninak,aki minden elesett lélek
megmentésére kegyet kér Krisnától
minden dicsőség Krisnának,aki ezt a kegyet sohasem
tagadja meg és teljesíti Rádika kérését


Minden dicsőség az Isteni párnak:Rádaráninak és Krisnának
mert minden gyönyörű és tiszta szerelmi hangulat finom
árnyalatait tőlük lestük el és általuk vagyunk képesek megvalósítani
mert,ők azok akik a szeretet lángját gyújtják meg szívűnkbe
mi által képesek vagyunk szeretni még az ellenségünket is
és minden dicsőség gurudévának,aki ránk lobbantotta
a tudás fényét,hogy könnyebben láthassuk tengernyi hibáinkat!