2013. június 28., péntek

Segíts...

Kísértő aggodalmak érkeznek közelembe
sötét színek forrás mintái,segíts most kilépni
míg rám dermedne a végső félelem végleg
segíts,ha lehet ,hogy eljussak a tiszta öröm kútjához
meleg,ragyogó életfénybe,hogy vágyimat mégis
beteljesítsem teremtve erőt boldog világosságot
azoknak,akiket nagyon szeretek

És kilépve a fájdalmak kínzó birodalmából
segíthessek minden elesettnek,legtöbbször
parányi csoda kell,egy szó,érintés,derűt sugárzó
mosoly

Tört álmaimat törlöm kisöpröm
s csak a jelenbe jelenítem
halk,mély ragyogásom!

2013. június 10., hétfő

Ébresztő !

Édes hazánkat Magyarországot megtámadták
„időjárás fegyverrel”törtek ránk
néhol reng a föld,sötét vihar fellegek az égen
szakad a víz és árad ,kiönt a Duna
nevethet a bárgyú anyagelvű,iluminátus lenini sarj, nem üres duma
(a háttér hatalom,működik rejtőzködve régen
kezűkbe minden anyagi,szellemi érték
nem tudják mi a mérték, az emberiséget szeretnék
rabságba hajszolni kamat sarccal
céljuk elpusztítani, démoni harccal minden nemzetet
ha nem engedelmeskedik,ébredni most se késő
összefogni és védeni ami ősi megtartó törvény)

Az elme az elsődleges erő képes hatni az anyagra
most, aki szinten van,cselekvő kreatív legyen
vizualizálja az áradó folyókat szelídítve tomboló kedvűket
s a sötét gyűlölet felhőit kezük szét oszlatni
egyre többen,vallásuktól függetlenül,hogy felderüljön
felettünk a magyarok kék ege,nyugalma,szeretetben
virágzó élete,ha elegen teszik a dolgukat igaz harcos ként
szerte robban átkuk és pokoli mágiájuk
de ehhez ébredjetek és meditáljatok okos nők és férfiak
mind,akik dicső és hősi múltból érkeztetek!


2013. június 8., szombat

Leány tűndérek: Kadi Fatiha és Kadi Rita



Nulla pontba ülök,napnyugta után…végig gondolom
nem akartam mást csak dallamot ajánlani
és látni,mit is kezd vele a lábatok,kezetek,a női test
minden molekulája,ahogy a karcsú nád viselkedik
a könnyű szélben…szeretem persze látni,mikor
ritmus örvények őrületébe tévedve kibontakoznak a lányok
boldogan lebegni föld felett és ég alatt

Ne álmodjuk meg ezt a produkciót,kapjon valami mást
a közönség,legyenek rendezői vágyak
színpadi életet el sohase érők
csak magunkba legbent vetítjük titkon
egy kozmikus dimenzióba,valahol a csillagok között

Még nézegetem ezt a szép halott gondolatot
amelyet szerettem volna
mindenkinek odaadni élő adásban
halk tiszta ragyogásban :lélek táncnak szánva

Soha semmit sem szabad késztetni
a művészet mindig váratlan vendég ként érkezik
mint a nagy és emlékezetes viharok
hírtelen lobbanó szerelmek
vagy ránk szakadt hajnalok!

2013. június 4., kedd

Várok...

Hallgatag Múzsa,nincs szava,nem tudja
ő lehetne,aki szívembe verseket ébreszt
mint ép ezt

Más nők,sikítva áhítoznak,Istennő
trónusra,állnák a nehéz próbát,felemelő
szövegeket szövögetve,hogy a színen
taps viharokba fürödjenek,szégyen
nélkül kevés ruhában

Lemondok ,várok
bárhogy
az igazi
megérkezik,ezen a nyáron!

2013. június 2., vasárnap

Holló-Szabó Julianna...

Szépséges asszony tündéri lányokkal
mag-népének tiszta fényű mágusa
védi földanyát,hanyag hajléktalan eldobott
pappír zsebkendőjét, alázattal felveszi és
a kukába dobja,halk példát így mutatva
fintorgó polgároknak

Sugárzó önfényű szavakkal ébreszti az alvó
nemzeti hősi múltját rég felejtő élőket
hogy e nagyon sötét életünkre törő időkben
bátorítsa az elesett lelkeket cselekvő szeretetre

Mert újra lehet álmodni a Kárpátmedencét
amelyre sanda démoni világ hatalom foga fáj
adósság csapdákkal húsunkba váj és pusztítana
mindent ami ősi,megtartó törvény
zúdulhat ránk erős sötét örvény
az életet itt védik ,tiszta szívű nők,idők szelíd
harcosai bátran gyújtanak lángot

Egy gyönyörűen aranyló új világhoz!

Kudlik Júlia...


                                                                                                                                 „
Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézet"t s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá."Szabó L.

E nászból bizony énekes madarak születtek
versek
álom és hajnal közötti hidak
meg nem érinthető szép világok
halkak és harsányak,mint a virágok
nem múlandó égő vágyak
remegő félelmek és tomboló vidámságok


Szüntelen habzó élet óceánon                                                                                                             örök idő utazó vándorok a költők
szerelem varázslók!