2020. december 26., szombat

Edit...

 Edit...

Ha van teremtő képzeletünk,egy kék zöldes színű,tisztavizű
óceánt hoznék valóság térnek,fehér  apró szemű  homok parttal
régi álmom,a finom édes gyümölcs erdő,zöldség mező
egyszerű faházakkal,fenyő erdőkel kőhegyekkel
üde víz-zuhatagokkal,ha szívesen élnél itt velem, meghívnálak
lehet,hogy megszeretnénk egymást és mindennapi öröm
forrásokat kínálnánk egymásnak
Tudva,hogy változhatnak a dolgok,csak az örök változás lehet
állandó,de kiterjesztenénk boldogságunkat a végtelenbe
hogy újra és újra beléphessünk egymás-élet-lángjaiba!


2020. október 26., hétfő

V...

 

V…

Olyan,mintha egy szép Nápolyi ablakban naponta
megpillantanálak,ahogy őz szomorú szemmel a tenger felé
távolokba szeretnéd képzelni magad,lenni világ vándora
mintha kérdezted volna,akad-e férfi,aki menne Veled
miértne mehetnék,nem köt engem semmi és senki sem
száguldhatunk Hölgyem kötetlen bármikor ,bárhova

Örömforrásokat találni,ismeretlen virág és gyümölcserdők
érintetlen tiszta vizek,nagy folyók,vízesések felé gyorsan
el ebből a velőkig romlott,szennyezett gyülölködő világból
ahol új világ hajnali fénykürtje harsan
majd magunk teremtünk egyszerü otthont egy öregfa árnya alatt
bármit megtehetünk,felszabadul erőnk és legjobbakból

Választunk ki álmokat megélni,bármely valóság dimenzióban
szabadon!


 

2020. szeptember 12., szombat

Hajku


Jobboldal anyaméhe repedezik
Baloldalié megrepedt
Ki mentse e Hont
Ó,Magyarok?

2020. július 15., szerda

A változás vágya…



„A megfelelő helyen és időben egyetlen ember is képes megváltoztatni a galaxis arcát…de el is pusztithatja”-Atris.



                                                                                                                                                            Mintha végtelen idők óta keresném, a téridő egyetlen pontyát
amely végre alkalmas lehetne nagy és döntő változást hozni
az eltorzult,földi társadalomra,mert minden lélekben jelen van
az isteni szikra,az elméket gonoszak programozták sötét irányba
és elérkezett a pillanat felébreszteni a tudás erejét a jóra

Hogy tiszta nagy élet szerelemre gyúlva boldoguljunk
magunk teremtette valóság mezőkön végre
és töröljük a vérontó,békétlen gyötrelmeket örökre  a földön!

2020. május 31., vasárnap

Nem ér véget a kapcsolat...


Ha belépsz az életembe egy napon,áldott legyen a pillanat                                                                                                                                                    és ,ha én elfogadlak,Istenőm lehetsz és Istened lehetek
lehet,olyan a mi világunk,hogy  édes harmóniákat és megrázó viharokat
él át,küzdeni tanulunk és tudjuk összetartozunk és minket minden élő
forrással   vékony ezüst szálak kötnek össze,örökre
végtelen lények vagyunk és szüntelen a méltó viselkedést tanuljuk
boldogít,ha örömet szerzek neked testi és lelki szinten
mert elhalmozol a női energia minden szépségével
egyé ölelkezve teljesedünk ki egésszé


Néha majd túlhaladjuk a tájat,konok tereket és időket
kedvezőbbeket teremtünk magunknak,virág mezőket
gyümölcs erdőket, lágyvizű óceánokat, tűzhideg forrásokat
és kiterjesszük magunkat,hogy képesek legyünk a szándék
erejével életre hívni,amit  szeretnénk és hálánkkal rögzítünk
magunknak amire vágytunk,hogy legyen
lassan elfelejtjük a sok ezeréves sötét rabszolgaságot
mindenkit mi szenvedésekhez láncolt
így lehetünk örök társak,járva kelve tanulni


A gondolat erejével más-más bolygókra,partalan kihívás
kortyolgatni a végtelen intelligenciából,hogy többek legyünk
mint tegnapi elménk szűkös kínálata,álmaink válnak valóra
hogy mindig fiatalon ,egészségesen alkossunk egyre jobbat
abban a reményben élni,hogy holnap is csókolhatlak
és nem múlandó a szerelmünk,másodpercről-másodperce
megújhodó forrón éltető rezgés –hullám
a mindenség rég kiváncsian arra vár,hogy mi az amit mi teremtünk
a sok-sok barbár szenvedés után!


2020. május 23., szombat

Erdélyi Tündérnek...




Finoman rezgő energiák áradnak szívedből
minden nyiladozó virággal harmónia táncba fogsz
színek,illatok óceánjába lépsz mezítelen lábbal
virágok tündére,csak az én szemem emel fel
igazi lelki tájakba,ahol boldogító dallamok várnak

Közeledek,ahhoz a ponthoz,ahol majd megállok
végtelen ,szélben ringó virág mezőket
teremteni képzelet energiával Neked
és lesz majd ott a közelbe édes gyümölcs erdő
langyos vizű kristálytiszta óceán
tavasz pázsiton várlak,hogy tested minden éhező sejtjét
betöltse végre egy igazi lág forrón boldogító ölelés

Csak téged hívlak,kiválasztott nagyszerű szeretőnek!



2020. április 24., péntek

Elég volt!



                                                                                                                                              Ezen a lágy tavaszi fövenyen,átszüremlik rajtam
mint egy-egy könnyű fuvallat
minden volt fájdalom,és vidámság  illúzió
ébredezve Isten tudja hány ezred év kábulatából
végre a  szívterébe érve valóba vágyott világot
teremthetünk az örök színes változásban vibráló
időtlen időkben
szabad akaratból,a figyelem,a képzelet,a szándék
a gondolat,az érzelem erejével
Micsoda végtelenül nagy főszerep,tudva,hogy újra
vihetünk be hibákat is,küzdelmünk örök értelme
választani a jót letompítva a dualitásokat
mert léteznie kell tiszta forrás vizeknek
édes nedvdús gyümölcsöknek és szerelmeknek
amelyek sohasem lankadnak,és olyan álmoknak
amelyek  szebbé festhetik létezésünk napjait
és hálát adni lelkünkben,mindenért ami van
és amit életre hívhatunk könnyedén
Végre az elme tervez és alakít anyagi valóságot
minden ébredő saját vágya szerint
virágos tarka mezőket,hűs hegyeket
lelki csoportokat,boldoggá részegíthet
ez a  kötetlen édes szabadság,okod van ujjongva
táncolni, ott felejteni összegyűjtött bánat batyudat
múltad szemétdombján
elég volt alacsony rezgés szinten csüggedés óceánokba
fuldokolni szalma szál remények közelébe ,élve

Mégis csak bármennyire hihetetlen ,jutottunk valamire!