Hilary Hahn...

Hahn,ma annyi színes lelki esemény érkezett
bár nagyon szomorú fellegekbe bújt el a nap
megkaptam az új képet,amelyen árnyék sötéten
ábrázol téged valaki,ahogy játszol a hegedűn és valami
folyó és a túlparton ismeretlen város tornyosodik fel
jobban szeretem,ha egy képen láthatom az arcot
persze ez is érdekes,hogy egy nőárnyék áll
holmi szilárd hangulat erkélyen és muzsikál

Utazás vár
rám,Hahn,úgy tűnik végre ösvényt találtam
bent,mélyen,ahol rugalmasak a dimenziós állomások
és tágulnak szelíden,akár az egészséges,erős ifjúságig
és miután majd mindenre jut időm bőven
néhány hangszerrel is megbarátkozok,vigyenek még a vágyak
énekeljek virágzón szépülő életekről
érzem,hogy egy igazán jó társaság verődik össze
kandalló barátságos tüze körré települve
nagyszerű életünk dicsérve ünneplünk,múlatunk
az égieket tánccal is köszöntve,mert közöttünk élnek ők is
és végtelenbe tágítjuk a háborúk nélküli szépséges időket

(Hátha majd kérlek,hogy játssz valami ,különös dalt
nagy és vad reményeket lobbantva a szívekbe)!