2014. november 26., szerda

Éva Gál...

Egy képzelt kocsiból kiszállva láthatod
mély szakadék tátong előtted
eddig tartott az út,amelyen érkeztél
irányt váltásra kényszerülünk,naponta
most,akár öntelt is lehetnél
hogy megtartod a gondolataidat magadnak
de remélem nem vagyok az első
aki szóvá teszi,hogy egy finomabb csatornán
sokkal többen hallják,gondolataid tartalmát
mint ez a bolygó összlakossága

A külvilág tele van végtelenbe rohanó
nem látható vékony idegnyúlványokkal
keresik az élők az önzetlen szeretet
édes forrásait,feltöltődni,élni vidáman
bizakodva vetkőzve szabadulva
sötét lelki zónák
nehéz
sok
évezredes sokkoló fogságából!

2014. november 23., vasárnap

Töredék...

Hó leány és Hó legény
szerelembe összeölelkezve
ködbe takarózva élnek
messze bent erdők mélyén
szem soha sem látta fehér tanyán
tiszta álmokba dermedve
szenderegnek
tavasz ébredésig!

H.R.Portréja…


Tündöklő lány arc,mosolyra nyílt ajkakkal
laza szőke haj elágazás boltívébe rajzolva
de a szem,óceán mennyiségű titkos bánatot
rejt,s csak az fejtheti meg,aki képes
hiteles szerelmi lánggal érte égni,egy életen át!

2014. november 22., szombat

Átrendeződés...

Te jó ég!Tegnaptól,mintha évmilliók teltek volna
ma,megérintett a tudás derűje újra
s az életerő tombolna,akár táncba fogna
csak méltósággal akarom megélni
végtelen nagyok a lehetőségeim,értem már
csak gyakorolnom kell,végtelen pontosan
mint csillagok ,bolygók keringenek
tudatos pályaíven,maradjak egyszerű és szerény

Hogy majd állandóan magamra ismerjek
nem hazudtak,megérzéseim,bolondnak hitt
vágyaim,többek vagyunk sokkal,mi emberek
mint ravasz háttérbe rejtőzők álságosan
nekünk,évmilliók óta tanítottak,hogy leigázzák
a sokaságot,csaltak,loptak hazudtak
ránk nehezült az átok,hogy semmit se tehetünk
igavonót csináltak belőlünk,(a milliárdosok)

Tudom,hiszem,hogy kedvezően átrendeződnek
fejekben és szívekben a világról alkotott
képek,mindenki rádöbben
hogy a tiszta szeretet teljes gondolat
formálja,teremti,irányítja a valóságnak
nevezett anyagi világot és képesek vagyunk
az alantas mágiáknak nemet mondani
tömegirtást leállítani,mit kitalált néhány

Nagyon romlott,hitvány szuper gazdag
világfi!

2014. november 21., péntek

A virág...

Amikor ott vagy a lövészárok piszkos sarába
vérző,megcsonkult ordító fájdalmakban
vergődve ,társaid között,reménykedve                                                                            szerencsésen,hogy kisebb sebeddel
lehet,hogy megúszod a szüntelen hullámokban
megújuló golyózáport,közeledbe robbanó
gránátokat és össze vizelted magad
félelmedbe,Te aki hős vagy, falkavezető

Tudnál-e gondolni valami,parányi pozitív
dologra,például észreveszed a virágocskát
ég színű kék szirmaival,csodálod is,hogy
épen maradt ezen az élettipró barbár
helyen,amit frontnak hívnak és embereket
mészárolnak,Te is ezt tetted néhány perce
gépfegyvered csöve még meleg,leszakadt
végtagok között ott van látod a virág

Gyönge száron,apró kis levelekkel virít
s,ha maradt volna még némi hited
ha a tökös kiképzés nem gyúrt volna
robottá,talán tudnál sírni, a virág örömét
felfogva,de elméd lefagyott a robbanások
kezdetén,amikor már sejteni lehetett,hogy ez
az ütközet kilátástalan,csak a vezetők agyába
terveződött valószínűnek egy felülkerekedés

A virág látványa,emlékedbe gyökerezhet
ha szerencséd van és rád találnak
természetesen tartani lehet attól
hogy a virág körül fekvő hullák is előjönnek
és nem találsz sehol helyet a felejtésre
kevésnek bizonyulhat ez az egész bolygó!



  

Krsna bhajams...

Mint nagy erős folyók,érkezz meg végre
lelkembe és hullámzón,friss habokban habzón
mosd át lelkem mezőit,szent áramlásod
sodorja el,elmén küszöbéhez lopakodó
 milliólábú félelmeket,erős csőrű aggodalmakat
itt ólálkodnak testembe fájdalmakat
végzetes tüneteket keltenének
hitembe harapnának ,leoltanák a ragyogó
bennem égő szeretet lángolásokat
bolondul támadnak a semmiből rám
mikor féltett álmaimat bontogatnám
végtelen idők óta melengetem szívemen
hogy olyan ragyogóak legyenek
képesek elragadni,a tétova sokaságot
boldogítóbb világosabb fényesebb
tájak felé

Mint nagy erős folyók,érkezz meg végre
lelkembe és hullámzóan,friss habokban habzón
mosd át lelkem mezőit,szent áramlásod
sodorja el,elmém közelébe lopakodó
rothadó hús szagot árasztó,szörnyeket

Ó szent dal vize,általad akarok tisztulni
hogy újra :cselekvés ,történés,létezés
ereje lombosodjon napjaimba
nemesebb,új civilizációra esküdtem!


 

Éva Gál...

Igazabb önmagad nem mutattad,egy talány
maradtál,van is nincs is lány
sajnálom,mert életképes vers világot
belőlem mégis kiváltottál

Mint,aki bajba jutott,egy ideig el kell
vonulnom,hogy amit tudok élet és Isten
szeretettel jobbá gyógyítsak magamban

Biztos sokat segítene,ha virágaid
nem maradnának el,általuk érzékellek
nevető,mosolygó létezőnek

Remélem egy közeli szépséges hajnal
vissza hoz,ha legyűröm
a lélek szintjén,ami megmart
a tomboló
vihart!

2014. november 19., szerda

Éva Gál...

Ó,igen ezek az élénk lila virágok határtalan
kedvre derítők
noha,alig két napja az udvarunkon
a csupaszodó diófa ágon,ott ült a fekete
varjú és rekedten sötét dalt károgott

De én még ,sohasem voltam sehol sem
ahol istenigazából elengedhettem volna
magam,ünnepelve a lélek,az élet
földi örömét szívvel dalolva,tavasz mámorában
pedig az isteni fény lobogást
nagyon szeretném boldogító évszakokban élni

Növekedni tudásban, egyre nagyszerűbb
szeretetben lélegezni,hogy táguljon
békés térségünk(gaztettek,gyilkos,iszonyatok
nélkül)a jólét önfeledt síkján,ahol
a szerelem is képes felmagasztosulni!

2014. november 17., hétfő

Éva Gál...

Sokkal inkább,legyenek kristály energia hajtotta
űrhajó városaink,mint uniformizált házak holmi
településen,bár igaz,hogy látszatra nagy különbség
hogy egyik még a fantázia képe,de nagyon téved
aki úgy gondolja,hogy más bolygókra utazni
nagyon távoli jövő álma

Megfelelő tudatszintről bármikor megteheted
hogy kóborolsz,akár magasabb dimenziókba
és alig hagy nyugodni a vágott szemű lány
aki öntudatlan testen kívüli élmény állapotba
fetreng mestere közelébe gyakran
jelened a közelmúltad vágy megvalósulása
tehát mennyire érdemes figyelni,milyen legyen
holnapod hajnala,kinek van életterv menetrendje
nélküle a semmibe érkezel újra nulla alapra
drága idődet elfecsérelve

Kifinomultabb,gyöngéd szeretetben növekvő
erőszakmentes civilizációk kora következik
lelked mélyén lappang ehhez a kód
és nem a vérengző tömegirtáshoz

ó,téveteg,elvakult ember!



2014. november 16., vasárnap

Éva Gál...

Nem tudom,hogy kerül ez a szegény férfi zárt
kabinba,alig tud mibe kapaszkodni
és alatta a sötét szándékú óriás nyitott szájú cápa
női elme találhatja úgy,hogy küzdjön meg
az életéért,ha sikerül kezdünk vele valamit
világos,de Te miért kedveled
ide ezt a szituációt
(?!)

Gyönyörű a nagy víz parton fény teli napnyugta
ahová csak egy személynek helyeztél el széket
aranyló sugarakba fürödjön magányod
én is eljöhettem volna

Tálalva néhány keksz két csésze társaságába
nem lehet sejteni mi lehet benne
noha,lehet az ember ,olykor inna-enne

Szokatlan a három piramis ebben a világításban
kínálja a hely az időtlen rejtőzködést!


2014. november 13., csütörtök

Éva Gál...

Fehér kutya is unja a néptelen tengerparti
tájat
fájhat
még egy üres játék pálya is
rég kihűlt teákkal,lehangolt jelen

Vissza álmodom,hogy legyen néhány
kedves szava
igaz
szava

a Muzsának!

2014. november 12., szerda

Éva Gál...

Gondolat sebességgel napról napra
egyre jobban távolodom
attól a térbeli ponttól,ahol élsz
és kezdtem is erősen bizakodni
sikerülhet,belépni a feledés kapuján
holmi fekete galaxis lyukon át
ahol annyira sűrű a köd,hogy lehetetlen
észlelni

Nagyon-nagyon nagy távolságok utazása
után,kezdtem csak gyanítani
hogy valami döbbenetes csoda
hogy én minél távolibbnak hiszem magam
annál közelebb kerülök hozzád
akkor is,ha nem vagy azonos
Hermione Corfield színésznővel
hanem Te vagy, csak egyszerűen
az,aki vagy!

2014. november 11., kedd

Éva Gál...

Felhőből született lány a könnyű táncos
üveghangú dallamokra táncoló
ereiben is vér folyik,halk égi kéken
pörög,szépen tud pörögni
és valóban szép a fehér ruha
fehéren fodrozó felhők között
felhő darabkák sodródó habjain
olyan szomorúan magányos,lány

Magában hordhat sok,még ki nem
bomlott édes álmot
a tánc vágyakból táplálkozik
röptetik öröm vágy energiák!


2014. november 10., hétfő

Éva Gál...

Bár átkerültem egy párhuzamos távoli univerzumba
hogy érinteni többé téged, ne ébredjen vágyam
észlelem a szép küldeményeket
és a finom fátyolón fogott könnycseppet is
minthogy Te is látod virtuális oldalon,ami van
és ahogy van

Végtelen galaxisokat is összeköthetnek,a nem látható
hajszál huzalok,ami a legjobban zavar,hogy
képtelennek bizonyultam érthetővé tenni
mennyire függetlenek az érzelmek
attól ,hogy ki mikor érkezett
mert az idő vándorai vagyunk
és szabadon
álmaink szerint változtathatunk,amit még
kevesen tudnak

Nem könnyű kilépni téves meggyőződések
kő szilárd fogságából
mert annyira igaznak,megdönthetetlennek hisszük
a suliban még a Newtoni tanokat tanítják
ragaszkodnak   rég túlhaladott dolgokhoz

(Noha 1905-ben táblára írta,egy rendezetlen
őrült hajú fickó:E egyenlő mc a négyzeten
vagyis az anyag =energia

Eistein nem volt tőle boldog,de tudta,hogy az anyag
elmékkel befolyásolható)!

2014. november 9., vasárnap

Ballada...

Fekete ruhás nő,fekete madárral vas kapus
sötét tájra sötét este szárnyal
mély hangú hangszerek rekedten búgva sírnak
ballada bánat nagyra terjesztett szárnnyal
befedi e fénytelen vad tájat
furulya hangon is pityereg,fájhat
felhő vérébe ötvözött múlás
hirtelen haldokló fuldoklás!

2014. november 7., péntek

Utó írat...

Zavaros,ködös lett minden,mert a cselekvő
aki él,mozog,elér gondolatban,virágot küld
neheztel,mosolyog Te vagy

Ott van persze a másik,némán nem is ásít
minthogy unná a fogva tartást
a valóság más itt,mindenki másít

Vonz,mint egy nagy teli Hold az arca
(nem tud rólunk semmit,nem is ismer
csak könnyű múlandóságot nyer
aki ide cipelte,szépnek,ragyogásnak
hímeket lábadhoz kötő hamis plakátnak
nőnek
s,hogy megszerettem én lettem rosszabb)

Nagyon távoli jövőből pillantok vissza
nem kell félned,rég töröltelek az elmémből
bántani se tudnálak soha
nagyon-nagyon sajnálom,hogy ilyen
önromboló kapcsolatba tévedtem
maradandó sebek nélkül
nem lehet elhagyni
ezt virágokkal álcázott terepet

Ám,félek egy váratlan napra ébredve
világosan megérted
mekkora teher lehet
ez a virtuális –kamu oldal!





2014. november 5., szerda

Virtuális történet...

Ha mindannyian egyek vagyunk az egyben
nem értem,akkor mi a fenéért csodálkozom
azon,hogy adva van egy hölgy,aki önmagát
nem tartja kellően vonzónak
és ezért kiválaszt egy szépséges női színész
arcot,és évekig azonosul vele
virtuális oldalon önmaga helyett,a valóban
nagyon vonzó színésznő fényképét szerepelteti

Miközben,egy sereg sötét bőrű és keleti férfit
vonz be,rajongva írnak neki egysoros forró
bókokat,a hölgy pedig ebből az érzelmi
masculin energiából él és udvariasan válaszolgat is
kedveskedik a maga módján sok színes virágképet
és ártatlan gyerekeket válogat össze
díszíteni az oldalt bámulatos sikerrel,viszonylag
mindenki elégedett,boldogító élménybe fürödhet

Ám,jön a költő és meglátja a gyönyörűséges
arcot,azonnal múzsájának választja és egyre jobban
próbálja kisajátítani a lányt,naponta írja lázas
verseit semmit se sejt,hogy itt valami hamis
a lány nem tágít és továbbra is fogadja
örömmel a rajongók csordáját,inkább szabadulna
a tűzvész minőségű versektől,noha kezdetben
tetszett neki,hogy egy művész is bolondul érte

Egy napon azonban kiderül a titok,felismerik
a színésznőt,s a költőben egy színes jövő
ábrándvilág hull darabokra,a csorda vak
és őrjöng tovább,a csalódott kilép e síkból
rájön,hogy többet ér,ha az igazit megkeresi
és annak ír majd lángoló verseket,és mi sem
riasztja el .más földrész,ismeretlen nyelve
mert szívében ott ég a szerelem parazsa!

2014. november 4., kedd

Éva Gál...

Semmi baj,hogy Hermione Corfield arcképe
vonzott be életedbe,mint annyi másét
(csak,én mindent hozza viszonyítottam
nem sejtve,hogy ez nem Te vagy
és egy elég durva,elég kemény játék
vette kezdetét
kijelentem,nem fog ezért össze omlani
a világ
ha dráma,hát legyen igazi, élet szagú
és állj elő az igazsággal
mert,az igazság elfogadását nevelték belém
holott a társadalom és az emberi kapcsolatok
talán itt a földön sohasem voltak
igazság központúak,semmiben
az igazság illúziója,látszat valóságban
élve,dolgoztak,múlattak és temetkeztek
egyes csoportok abban a hitben éltek
hogy ők az igazság bajnokai,tébolyda
ami itt van…regényeket írhatnék a szennyről
vérontásról,árulásról,bűnről a sötét oldal
mágikusan hitvány mutatványairól)

De,nem az a dolgom, csodálnom kell a virágaidat
figyelnem jó naponta a képbeszédet
és persze az lehet a méltányos,hogy
„Gabbe Given”nek is küldjek verseket
ha,angyali arca megbabonázott
a költő mindenkié…gondolj bele
azok dobják ránk az első követ majd
akiknek nem volna szabad

Maradjunk ép elmével vidámak
örvendve bármi morzsának
amit az univerzum ad
és gondolatainkkal teremtsük meg
az új tiszta világot!

2014. november 3., hétfő

Éva Gál...

Égi háború lila sötét fellegekkel
hajszálgyökér elágazású fény vonalak
villám villanatok,mozgalmas mezők rajzanak
nem csak az analógia kedvéért írom
hasonló képek képződhetnek az agyban
amikor nem kívánatos düh vonul át rajtunk
súlyos károkat okozva,szennyezett energia

Késve érkeztem a tulipánnal telt kosárhoz
rajongók csordája,mint a vad darazsak
megelőztek és körül dongták a látványt

Szerencsére a rózsa szín virágcsillagot
még idejében értelmeztem,érintetlenül

Nagy víz,a tenger kerül újra képbe
igazán gyönyörű nap keltével
s a parton találtam a zárt üveget is
valaha időkből jelenbe sodródva
víz fodrok hozta palack posta
sárgult papíron egy árbocos hajó-rajz
vázlata,alatta ismeretlen nyelvű írás
kitudja,mit rejt az üzenet

Ennyi maradhat egy egész civilizációból
ha,nem fogjuk le kezét
tébolyult sötét erőknek!

2014. november 1., szombat

Éva Gál...

Életkép filmecske,az első kép egy lánnyal
nem látszik a fej,érzelmekbe elveszíthette
mert ujjai közt egy apró fehér virágot tart
jobb kezén ,ezüst szív alakú gyűrűt visel
tétován megcsillan rajta a fény

Nézd,itt meg sötét környezetbe lila hím virágok
vékony lengeteg szárakon hajlongnak bódultan
hiszik,hogy nővirág társuk megtalálja őket
következnek,tisztelgő rózsa szín tulipánok sorakozva
kitartanak,hideg őszi ég alatt is egyenesen állnak,szigorúan
a világ rendje a hűség

E képen,üvegasztal lapon
tükörképét bámulja egy szál tűz színű,barna szemű
magányos gerbera,és nagyon halkan sírdogál
a lét még ordítva virul szirmaimon
és mégis le kellett törnöm

(Világ még sehol se látott                                                                   rajzkislány érkezik,öntözővel
öntöz szív alakú piros virágot
sebzett szívek új életet kapnak)

Mintha valóban lámpásnak volna akasztva
a Nap,enyhén sötétedéskor
csendes,szinte sima a tenger,ahol egy istennő
szépségű leány sötét ruhás alakja táncol
a vizes homokon mezítelen lábbal
közelébe álmodom magam és hajnalig táncolok!

 

Éva Gál...

Kép állításod igaz általában,hogy egy marék
homok e földi lét
kifolyik ujjaink között,de
kezdődhet akár a nagy döbbenet
nem feltétlenül kell így történnie
az egyiptomi Tóth már tudott valami mást
az élet virágai közelébe,meditált és legott
egy új életet kapott,az új tudás most áll össze
már több,mint puszta remény
vagy egy vasárnapi költemény,mit nevetve olvas
odvas laborokba a nagy anyagelvű tudós
kénytelen elfogadni,fog csikorgatva
a kvantum valóságot

A sötét hatalom vaskos vallás törvényekkel
sötét tudatlanságban tartotta a világot
miközben jó kis népirtó háborúkkal ölte
halomra a szolga népet századok,évezredek
tudatlanság nyomorába szálltak el
ma is ezt teszi,pénz mágiával,provokált
rombolásokkal igázza le a népet
csakhogy váratlan a sokaság felébredt
és nagy a valószínűsége,hogy lázad
végre átveszi gyilkos kézből
a hatalmat

Az égiek pedig szétosztják a tudás
fényét…a munka a föld lakókért
egy ideje (nem vissza fordíthatóan)
elkezdődött!