2014. november 19., szerda

Éva Gál...

Ó,igen ezek az élénk lila virágok határtalan
kedvre derítők
noha,alig két napja az udvarunkon
a csupaszodó diófa ágon,ott ült a fekete
varjú és rekedten sötét dalt károgott

De én még ,sohasem voltam sehol sem
ahol istenigazából elengedhettem volna
magam,ünnepelve a lélek,az élet
földi örömét szívvel dalolva,tavasz mámorában
pedig az isteni fény lobogást
nagyon szeretném boldogító évszakokban élni

Növekedni tudásban, egyre nagyszerűbb
szeretetben lélegezni,hogy táguljon
békés térségünk(gaztettek,gyilkos,iszonyatok
nélkül)a jólét önfeledt síkján,ahol
a szerelem is képes felmagasztosulni!