Minden...

Minden úgy jó,ahogy van,legyen meg
akaratod mindenben…önvalómra bízom
létem és társulok a csenddel
álmodhatok
illúziókból csábító világokat

Nincs tó,nincs kavics nincs hullám

Zárt titok marad örökre
kitakart málna szem mellbimbó
kit akart,mit ak…?!

Dina...

A hallgatás óriás kínai falait pillanatok alatt
fellehet építeni és gyorsan is szilárdulhat
köréd
önmagad világába boldogulva
nagyszerű lehet minden
ameddig magányod árnyéka megnő
és öncélúan eltakarja a fényt!

Dina...

Hát jó,várok itt ,mint a kő,amelynek szíve
huszonnégy órában csak egyet dobban
ja,és csendbe van

Vad nap láng robbanások ,óriás lángok
fény tüze után
elakadva
lankadhat
pihegve
elme
sélve :szélbe pörgő pőre tánc

Parányi
atomira bontott
város
darabkák
fellegekből is kitakarva
zsugorodnak
porba gurulnak higany pöttyök
mint hangszerek húrjait
suhanó szél érintette
hangok

Irányt tévesztő őrült varjak keringenek
fenn keresve évszak bizonyságot
mint harmóniát éhező
lelkek

Királyt  Királynőt
sötétbe tévelygő végtelen ember csordák
álmodnak vezetőt,kijutni zavarodott
hamis,terméketlen völgyekből

(Vérüket ontják!)

Dina...

Borzonghatnánk is attól a felismeréstől
minden lehetséges… bármi,de bármely harmónia
bizonyosság úgy általában önmagában
múlandó és bizonytalan,az állandóba növekszik fel
az örök változó,sietve kiteljesedni akar
új minőségbe lényegülve tör előbbre végtelen
spirálok ösvényein utazva tovább újabb
minőségeket alkotva örömtáncba és sírt ásva sírva

Nincsen vége sohase konok hitben élek
öröm óceánokat választva
remélek minden nagyszerű jót,szépet
fiatalodva csavargok édes lét mezőkön
és,boldogító dalokat énekelek!

Dina...

Úgy közeledtünk a Nyugati-pályaudvarhoz,mintha
századok óta egybe forrt sorsunkkal haladnánk
hihetetlen,hogy egyetlen kora délután
öleljük,örömmel,azt,akit eddig sohase láttunk
megfelel Neked egy idegen?”Lélek társak
egymásra találnak,boldogan fonódnak egybe
s a roppant űrt szeretnék magukkal betölteni”

(Mi jöhet még?Ennyi kóstolóból sem elég!)

Dina...

Ha átjutsz a vad köves tájon szomorúság terheiddel
dobd a sebes folyóba szabadulj,akarj más új életet
látod ma egyedül érkeztem,és lett volna sajt
gyümölcs,finom francia bor,és lehetőség szerkeszteni
vágy energiákból font kozmikus tájakat

Csak az érkezhet meg,aki útra kel

Sohasem tagadtam eszméletlenül nagy,szédületes
a sebesség

De nem az a dolgod,hogy lenti törpe köveken időzz
körbe-körbe kapargatva
napról-napra:a két alapvető dimenziót

Érkezz
táguló univerzumba száguldva csillag sűrűbe táncolva
felismerni a sokaságot megmentő tiszta erőket!

Dina...

Elfogadtam türelemmel,hogy semmi sem szép
semmi sem rút,nem jó,nem rossz,nem magas
nem alacsony,érthető de nem egyértelmű
nem hangos nem csendes,nem ilyen ,nem olyan
nem öreg nem fiatal,nem édes nem keserű
nem vonzó,nem taszító

de másnapra,korán virradatra minden vissza változott

Valahonnan,most,hogy itt vagy
innen onnan kinagyítlak
boldogítlak,ahogy boldogítasz
szívem mezőin nagy robbanások
elképesztő vad lángolások

Teremthetünk kedvünk szerint
tisztább,jobb,üdvösebb új
világot

Méltóbbat magunkhoz
várnak csillag léptű ösvények,szólj,ha érted
szépséges!

Vers ismeretlen kedvesemnek

Nem átlátható ködök dúsan rejtenek még
egy morzsányi bizonysággal rendelkezek csupán
szívem érzi létezésed,még,ha elmém nem képes
végtelen sok  elágazásban,megtalálni
titkok rejtette vagy átkok takarta biztos utat
sok trillió sejtem bár rég- rég kutat

Tér és Idő,ha gondolati építmény
és a jelen az egyetlen valóság
emelhető,javítható állapotba jutathatom
a gondolat energia minőségét
hogy ,akár anyagi testben is utazzak
több dimenzió tájak terjedelmében

De az is lehet,hogy annyira közel vagy
hogy,szem elől tévesztelek,takarhatnak
nem felfogható falak is,akarhatlak
beteljesednek álom vágyaim
mert szépek,tiszták csillag ként ragyogók
s e fény segít szennyes bűzöktől iszonyú

Kerge,sötét,tudatlan utcákon át,amelyek
kivetülnek de tavasz ölelésbe fonódva
érted,ég és föld- annyira változok,és elérlek
hogy szerelemből új világot teremtsek!