2010. március 31., szerda

Adrienn...

„Kedves Miklós!
Elnézést,nem volt időm az utóbbi napokban felnézni a honlapra mert sok dolgom volt,de nagyon köszönöm a verset!
Én azt a mondatomat (én is idéztem egy könyvből) , amit idézett úgy értelmezem,hogy teljes jelenlét által igyekezzünk meglátni(vagy inkább engedni befogadni) a szépséget, az élet áramlását mindenben, a lét örömét, ami szavakkal megfogalmazhatatlan de ami éltet mindent és mindenkit. De köszönöm hogy megosztotta velem versben az ön meglátását erről.
Namaste! A.”


Nagy folyók hömpölygő áradását hozta az elő tavasz
rügybe szökkenve lüktet langyos áramlással a lét
szabadon örvendezhetnének mind a lelkek is
ám vergődnek csupán a vágyak fogságában
holott a szépség szinte burjánzóan virágzik
és édes illatok bódulatán érkezik egy titkos dimenzió
amely befogadna előítélet nélkül ,hogy végre
ölelje egymást az,aki érti,hogy nem zárható börtönbe
sokáig az ősi ösztön,amely finoman pallérozott
a sok milliós kozmikus vándorlás miatt és felfogható
lehet e rejtett időtérbe ami kevésbé felfogható köd
de nem szabad szólnom vagy hívó éneket dalolnom

Neked kell lépned s ha kell törvényt is átlépned
egymáshoz közeledve csodákat teremtve együtt
gyújtani nagy fényt azoknak akik koldulnák
utakon sötétben tévelyegve a fényt
éhezve lángolló beteljesülést
összegyúrhat minket nemes célok követése
boldoggá gyötörhet testi szinten is
mert kijelöltettünk és nem ölhetjük meg
az alkotás terveit, tagadva égi parancsot

Általunk is sokat szépülhet évszakok sokasága!

2010. március 29., hétfő

Lilla...

Ez a zord, kemény fal amit ma közénk építettél
hallgatás fala ként emelkedett, kora hajnaltól
napestig
és,sötét árnyék vetülhet
lobogó jókedvemre

(bár lehet szorgosan tettél- vettél ,mozgásban voltál
rejtőzködve mégis távol maradtál némán)

Tudom,hogy az iramlásom kozmikus sebesség
csak akkor bírod,ha érted,hogy érted is való

Nem lehet toporogni
egy adott ponton
elfolytva
szíved
sikolyát!

Lilla...

„A verseket nem felejtettem el, sem a tiedet sem a sajátomat, de ezekre szintén nem fél órát szeretnék szentelni, úgyhogy holnapra marad. :) Most így, hogy éjfél közeleg megnézem álmodok-e valami érdekeset.... :))”L.


Szívesen belépnék álmodba,jó volna megnyilvánulni ott
látni vajon micsoda tájak varázsa vonz boldogulni
selymes pázsitok virág szőnyegén találnálak talán
egy sohasem érintett, tiszta folyó parton
valahol,ahol jó álmodozni ölelésről

Sötét zöld fák árnya rejtene,hogy ne riadjanak el színes
látomásaid,közelségemet mintha sejtenéd valami ősi dalt
dudorászva vigadoznál
álom itasson
álom szép
téridőbe
álmodba lépve halkan,magam is álmodnék
ébren
álom képeid,hogy ne veszítsem szem elől

Megismerni titkos vágyaid
álmod síkján
lehetne!

2010. március 28., vasárnap

Adrienn...

"Tárd ki magad a pillanat szépsége előtt!"

Hölgyem, ez nem egészen biztonságos elv
mert a szépség álarcában pompázhat bárki
aki vonzóan szép de árthat és fullánkja nyomát
majd egész életeden át hordhatod bánatosan!

2010. március 22., hétfő

Kata...

„Tervezem,hogy most tavasszal ismét elzarándokolok Parádsasvárra,és kibővítem az ásványi üvegkristály készletemet a patakból! Ilyen korra már megindult a hóolvadás,és bővizű lesz a patak. Lemossa az üledéket a sodrás és megcsillannak a kristályok a fenéken,hogy megtaláljam!:))) K”


Jó neked,hogy ismersz még tájakat,amelyeket nem mérgezett halálra
a roppant bölcs emberi civilizáció szutykos hányadékkal piszkítja:tengerek
folyók vizeit,konok háborút folyat erdők ,mezők ellen,minden élőlényt kiirtana
önmagát is

Sokan ezért is szeretnének átlépni képzelt lángoló időkapun
vállalva akár a test molekuláris újraalakulását
mert életük csak tiszta tájakra kódolva érhet valamit
noha a lélek síkján így is óriási szemétdomb terheket cipelnek
ezért van ,hogy sokan röpke kábulatért droghoz nyúlnak
nem sejtve a fel sem mérhető önpusztítást

Üvegkristályok gyűjtése közben nem árt meditálni
tiszta álmokért,mert a gondolatok ereje kihat
univerzum arányokra is!

2010. március 4., csütörtök

H...

Zsenge hölgy életed hajnalán ,kérlek
(évezredek óta tán)
mélyen nagyon mélyen alvó szívemet
csábos mosollyal
szép szavakkal ne lázítsad
könnyen lobbanó,mint az esztelen
kamasz
tavaszok

napnyugta közelébe érve nekem csak
a vesztes szerepe jutna

újra szerelmi-máglyán égni halálra
alázva!