2014. szeptember 30., kedd

Éva Gál...

Égető éles naptűzben a sivatag hullám hegyek
lázas látomások villannak be zongora billentyű-lépcsők
szaladnak az emeletre,vagy szél verte  völgyekben
apró kék virág rétek,asztalon hagyott érintetlen
poharakba öntött teák,a többi a végtelen homok
hiábavaló atomszemcse buckák vagy ritkán hűs víz
kutak is kétlépésnyi oázissal körítve,hogy pihenj
utadon szegény vándor,szerelmed arca is lila látomás

Naponta mások-és mások sodródnak eléd sötéten
eltakarva,ronda bolygó ként arcát
amelyet tisztább és előkelőbb világokba
csak Te láthatnád

Mert szíved szerelme nem mérhető!

2014. szeptember 28., vasárnap

Álcázott cajhaság...

Egy szám lehetnék a rajongóid között csupán
mert Te már megszoktad,hogy a több száz
ázsiai és minden hotentota naponta csodálja
tarka virágaidat,és küldje nyálcsorgató üzeneteit
ha nem lehet egy igazi társad,akkor a családi etika
se csorbuljon, e világháló ártatlanak hitt játékon

Kit bánt,hogy a több száz rajongó egy fiatalkori
arcért hajbókol,neked kell a napi hím energia
önbódulatokra intim örömökre költhető

S,ha van is tisztább ajánlat valódi életet élni
nem hallod meg ,nem fogod fel,jobb a káprázat
virágért naponta vásárolható adag
tévedt mezőre sodortad magad,bele sem gondolsz
az utcák rongyos kurvája és az elme síkján elkövetett
prostitúció egyaránt szennyes!

2014. szeptember 27., szombat

Éva Gál...

Mikor hét ágra süt a Nap és magadba fogadod
az építő erőt emelő sugarakat
csordultig telve életkedv szeretettel
nem ismersz lehetetlent
sarkaiból kifordítanád a világot

Ezzel rokonítható érzés,mikor Múzsámtól
levelet kapok!

Éva Gál...

Nem volna mérhető a boldogságom,ha újra
tudnánk levél-beszélni,és engednéd,hogy a parányi
tudást figyelmedbe ajánljam
szépülhetne minden perced,feltöltődne minden éhes
sejted
képes lennél újra ragyogni
hogy fényed világítson bármerre lépsz is
kiléphetnél a gének építette börtöni cellákból
felesleges szokás mintákat cserélhetnél le
vágyaid nem ütköznének falakba

Nagy változások korszaka vette kezdetét
legtöbben még nem értik,nem sejtik
az ember igazi küldetését csak túlélnek
felesleges vad háborúkat és pusztításokat
chemtrail méreg permeteket és mérgezett élelmiszert
depressziót,család törést,éhínséget
halálos védőoltást,tudat módosítást
nemzeteket vakítanak sötét irányba

Mégis egyre többen és többen gyülekeznek
akik magukból a jót és a szépet vetítik ki
és áradnak a hatalmas tisztító energiák
az élet szentségét égig felemelni végre
sokasodnak,akik új nagy erőt kezdenek meríteni
szivűkből,amelyben a kozmikus lüktetés éled

A tiszta gondolatok teremtő erejét lehet
fokozottan tapasztalni
mert az van amiből képet tudsz alkotni
jó szándékkal és szeretettel
tépd el a hamis szokások láncait
cseréld le az elavult paradigmákat bátran
a szüntelen ámító illúziókat
ne engedd közeledbe az aggodalmat,félelmet
kételkedést
járj a bizakodás napsütötte útjain
ha önmagad rendbe hozod segíts másokon

Egy magasabb rendű  civilizáció következik!

2014. szeptember 26., péntek

Meditáció...

 Nem látható betükkel                                                                          „Guidestones egyik kövére vésték titokban
a sötét hatalom rövidesen felrobban és vége
a népirtásnak a földnevű bolygón!”

Tartsd elmédben e rövid szöveget,naponta
meditálj ezen egy keveset,ha elegen megteszitek
mint a szenny köd,eltűnik a lim-lom
háttér hatalom!

Éva Gál...

Elképesztő hangulat energia hatássá emelkedhet
virágok halma és egy lányka - öröm-hanggal vegyítve
elképeszt ő
a Múzsa, hiánya
ma sem írt
--
---
----
fáj-dalom!

2014. szeptember 25., csütörtök

Éva Gál...

Parányi ejtőernyőn utazik a pitypang mag
könnyedén viszik lágy fuvallatok,vidáman
szomorú arcú lány ül a zongorához
 „Holdfény szonátát”játssza lendülettel
de nem durván,lélekből,átélve minden akkordot
hirtelen szakad meg a játék s a váratlan csendbe
úgy tűnik zokog,a nyitott ajtón át napfény zuhog be
forró éles fény…bíbor piros virágfejek ringanak
küszöb közelbe macska alszik
még felizzik az évszak,képek villannak be innen –onnan
intelligens lényekről:halak,madarak,emberek

Ma egyetlen szavas levelet kaptam
tündér szép virágok Királynőjétől
évekig torkig merültünk hallgatásba
a világot másképpen értelmeztük
mire kiderült,hogy belőlünk vetül ki minden hangulat
igazság,rút és szép egyaránt
a megnyilvánult valóság illúzió
gondolatink produktuma

Vállaljunk végre felelősséget és alkossunk
élhetőbb,örömtelibb,szépséges világot!


 

Éva Gál...

Köszönöm,hogy virágokkal dobálsz Királynőm
(míg mások kővel,sárral)elmédbe érkezzen
világos üzenetem a netten,versekbe tálaltam Neked

Gondolom,hogy most már Te következel
van amit megbeszélni több ,mint egy óceán
a legmerészebb álmokat is köznapi ragyogássá
tehetnénk,s a tudást majd oda kínáljuk
minél több törekvő,ismeretekre éhezőknek!

Éva Gál...

Erdők szűz haván áttör a fény,szemembe érkezik
e képben is Te érkezel energiád lényege
mint a gyermek lány tiszta tekintetében is üzensz
a zongora billentyűkre ejtett virág is
friss akvarell képen a dús gyümölcs teli asztal
az elrendezésed,nem is szólva a forró kávéról
s az omlós sütemények…általad,belőled képződnek
e képek a rengeteg változatos színű virággal
minden mindennel összefügg ebben a kvantum
élet-univerzumban egybe ölel önzetlen szeretet

Lépd át a hallgatás határát, megérdemlem, sokat vártam
időmet csak vesztegetve pillanat pillangókra
akik képtelenek kibontani egy áttetsző kék virág gumóba
rejtett gondolat titkát,megengedem magamnak
hogy életem legkedvezőbb formáját válasszam s az ég
segítségével fiatalon legyek a társad,mert működik
a tiszta vágyak teremtő ereje,a hit hegyeket mozgat
a bibliai idők mesterei erről beszélnek
a hiányzó szerveket is vissza lehet fejleszteni
erre már van hiteles kortárs példa bőven!

2014. szeptember 24., szerda

Éva Gál...

Szellek,fellegek,építő nem látható energiák,Földanya
ó fák,füvek,kövek,patakzó patakok,vágtató lovak
lopakodó macskák,hirtelen rebbenő madarak erdőn-mezőn
méhek,tarka-barka bogarak,Hold-Nap,eltévedt szép
dallamok,tűz hideg forrás vizek,felemelő csoda
pillanatok kérjétek Évát,virágok Királynőjét,hogy beszéljen
(az idő elérkezett)
keltse életre csipkés-rózsákba zárt vágy-álmait                                                                                                  a gondolatoknak,tiszta óhajoknak teremtő erejük van!  

Éva Gál...

Veszőkosárnyi tulipán és egy csésze tea nyárvégi
asztalon a kertben,mintha ránk vár,Istenem de szép is
volna,beszélgetni Veled szemtől-szembe ülve

Kilépve minden ős-szamár korlátokból végre szabadon
bárhol nem bujkálva lopva rejtve,mert világszeme
figyel és háborog azon,hogy vannak itt a földön is

Boldogok

Éva hát nem érted?Nem találkoztunk volna soha
ha nem lennének sors építő közös dolgaink
örökkévalóságot,hallgattunk szótlan síkra kényszerülve

Beszély velem végre királynők Királynője
valóság mesék kapujába érve, kérve –kérlek,könyörgök!

2014. szeptember 23., kedd

Éva Gál...

Ha változik ma az éjszakád,ha könnyebb lehet
az álmod,s a hajnal áthat,mintha újjá születnél
és könnyedén mozog a járdán lábad
összetartozunk emberek,füvek,fák,csillagok
mosolyod is átlobog,nincsenek távolságok sehol
erőt küldhetek,csúf pillanatokra segítve átváltani
egyre magasabb tudatszintre
jobban és sokkal mélyebben megérteni a végtelen
univerzumot,adott lehetőségünk

Megengedem magamnak az egyre boldogabb
teremtést
gondolataim
bolygóit
táncolva köréd telepítem

Életünk köldök zsinórján lebegve az űrben
nő és férfi
boldoguljunk
míg sebes évszakok búcsúznak gyorsan!

Éva Gál...

Tündérnőm,köszönöm,hogy virtuális álom palotádban
 újra fogadsz,megkaptam a jó hírt,de lassan bontogatom
a felette jótól is szakadhat a szív-húr boldogságtól zengőn
a rengeteg virág sokszínű életével tele szépséges udvarod
minden lépésre más-más illat és szín harmónia
lélek ébresztő,szemvidító látvány és mindezek felett
az igaz ragyogás Te vagy, ó hajnalok harmatában fürdőző
örök vágyra és fiatalságra született ki szebbé álmodod
lépted alatt az időt és a tájakat,nyár uralta kerted tele
finom gyümölcsökkel s az árnyas fák alatt felhőbe kötött
hintádon ringatod magad csodállak  smaragd zöld pázsiton
ülve közeledbe várlak,hogy új versemet elmondjam Neked
öröm forrása,millió és millió aranyhajszál-energia köt össze
minket láthatatlanul,hogy bármely bánat mintát semmivé oldjon!

2014. szeptember 22., hétfő

Éva Gál...

Egy vízen hagyott csónakon madár –pár utazik
valahová,mintha évmilliók úsztak volna el
ha éreznéd mennyire fáj,hogy elnémultál
és eleven képekben érkeznek gondolataid,csupán

Amikor értettük egymás szavát,lüktetve ragyogott
életünk minden perce,édes meséimet most kinek
mondjam el,a nagy távolba vonzó,alakuló időkről
új civilizációk valóságáról nem hallgathatok

Kérlek,ahogy egy nagyon bánatos szív kérhet
bár itt,virtuális helyen adj titkos lehetőséget nekem!

2014. szeptember 9., kedd

Hölgy érkezése...

Bekövetkezett a várakozás,talán néhány óra még
és megszólal a kapu telefon,vajon képes vagy hatni rám
terembe lépve felismered esetleg a hiányod
kérdések sokasága a sok milliárd sejt,amiből testünk
egésze épül elkezdhet kommunikálni önállóan
és elindulhat női esetleg férfi kéz érinteni a másikat
így elárulva kósza érzelmeket vagy amit nem is láthatunk
többszázezer energia finom vékony szálacskák
szövődnek közöttünk összehálózva minket

Általunk elkezdődhet egy új – civilizáció,megváltoznak
gondolatok,szavak értelme,a jobbat teremtés igénye
olthatatlan vágy tüze lobbanhat,mert gyorsan kész leszel
a változásra most végre világot teremtő változásra
következzen nem mérhető tisztább és igazabb
cselekvő élet,álmainkból a fiatalító forrásból szülessen
üde,nagyszerű,mámorító jókedv,teljen csordultig
szerelemmel a szív időteret betöltve áramoljon szerte
boldogítva fűvet,követ,csillagot!

2014. szeptember 7., vasárnap

Gyta...

Már kész voltam tova állni,menekülni
amikor beérkeztél hirtelen a parkba
minden valami felgyorsult időhullámban történt
félszavakból is értetted,hogy mi az ábra
„színész akarok lenni”mondtad bátran
és döbbenetembe elfogadtam,hogy segítek

Legyen meg az ég akarata.Kezük el
a sohasem könnyű de felemelő munkát
csoda teremtések titkát tanulva
gyönyörű szép illúziókat rögzítve
színpad valóság talajra állva
legyen szavad hatékony

(az elesett lelkeket jobb irányba terelni )!

2014. szeptember 6., szombat

Andy

Hát,ahogy előttem lépkedtél,gondoltam
segítenék,mint szobrász,aki a határt áthaladt anyagot
feleslegesnek nyilvánítja,hogy egyre jobban
elnyerje a szépség arányát(aranymetszés)
mind ezt gondolat késel vértelen s ha már lassan összeáll
a forma,legyen új és döbbenetesen mély tartalom is
hogy vonzó tündérlány ként élhess kedvedre

Mint a puha agyag, légy hát odaadó,formálható,engedelmes
jelened okozhat fájdalmat,amivé válni fogsz az örömet hozó
és magadra ismersz majd,olyan leszel amivé álmodod magad
tetszeni fog mások szemébe a tükörképed
és csodálni fogják,ahogy beszélsz
jársz-kelsz
kifejezed szépen,világosan nem köznapi vágyaidat

Tiszta örömből merítve juthatunk előbbre
itt alant(ahol élsz) elkallódnál,mint bárki más
de megláttalak és nem maradok
rideg,jégszívű,néma,még ma megtervezem
nagy távolokba vezető,első lépted!