2014. október 31., péntek

Éva Gál...

Sorsunk kockája sötét környezetben fehéren
(a kettes számot dobtuk?)
s a lánc,Téged meg Engem,mindenek felett álló
hatalom összeláncol

A következő kép már a nagy víz parti táj
előttünk,a Nap vár a horizonton,égő citrom
kéz-kézben haladunk egy úton,amely
végtelenbe siet talpunk alatt

Fehér gyöngysor,az egymásba fűzött
mindennapok értéke!
 

Éva Gál...

Micsoda ébredés,néhány szó,amit írtál,életem
egén több millió Nap gyúlt,hogy fénnyel
aranyló tiszta fény-jel
árasszon el

Még most is ebben a nagy zuhatagban állok
kávéra,kosárnyi tulipánra találok és az aranyhajú
ártatlan lányra kisfiúra,akiknek arcuk ajkuk összeér

Ne bánd,hogy ennyi sok mindent adtál
halmozottan viszonozza majd az ég
új lendületre új változásra késztetve
minket,a (nem keveset szenvedőket)

Szívből szívbe érkezett
nem mérhető
ragyogás!

2014. október 30., csütörtök

Éva Gál...

Amikor valamiért nem lépsz be az életembe
olyan hangulat keletkezik,mintha hirtelen
eltűnne a Nap

Semmit se látok.Olyannak,amilyennek:szeretném
a dráma nem minden jelenetébe fontos jelen lenni
ahhoz,hogy az események a távol maradótól
függjenek

Szabad vagy. Érkezel és távozol.Kedvtelésed
szerint,persze az idő is lehet egy nem alá becsülhető
tényező
az ég adta világon semmire sem beszélnélek rá
csak sejtetem,a hatást,amelyet kiváltasz aktívan
és valahova egy névtelen titkosított magányodba
visszavonulva,amelynek küszöbét egy eltévedt
hangya se lépje át
felébreszthetné az évek óta szomorúan alvó
néma
zongorát

Végül is jól megvagyok.Vidám aranyszínű nap
gömböcskéket képzelek és elküldöm Neked
tiszta,édes energiákkal,életöröm adó sugárzó fények!



2014. október 29., szerda

Éva Gál...

Zavarba ejtő vágyak képei hó fedte település
nagy havazás pillanatában
finoman szólva száműzetésben éltem,dolgoztam
egykor a Gyilkos tón,Erdélybe
képzeld megéltem ott olyan teleket,hogy szívemig
ért a hó és reggelre a mosdótálba a víz megfagyott
de a hegyek fellegekbe kapaszkodók
a sudár fenyők is magasba törnek
lélek emelő hely,ahol nagyra értékelődik az otthonok
csendje és a tűzhely,ott ivódtak vérembe a mesék
mese tájakon éltem és édes álmokkal telt meg a lelkem
káprázatos szép tájak mindenhol a Kárpátok alatt
földem, drága szülőföldem!

2014. október 28., kedd

Éva Gál...

Amire a finom porcelán és szépen díszített
teás csészéhez értem,már kihűlt,azért köszönöm
hogy kiöntötted,gondolva rám
végtelen síkú valóságban,énünk egy cseppje
elegendő a megismeréshez,nem holmi viszketegségből
rovom ide,ám a többség a nem látható vékony
fényhuzalokat sem érzékeli,amelyek összekötnek
makró és parányi életet,ez nagyon bánt,fájdalmas
olyan világban,ahol…de javítok a fókuszomon
hogy sokkal kedvezőbben kezdjem megélni jelenemet
mi több igazabbá,jobbá,tisztábbá én szeresem
az alantas,elszennyeződött,kesergő,szenvedő
egymás torkának eső,barbár szinten rekedteket

Persze,hogy bánt lehet nem valami jó érzést okozva
ma néhány halmozottan tolakodó hölgyet
töröltem a virtuális oldalról,mert fojtogat a csillámokkal
teli művirág jellegű csokrok tonna mennyisége
piros szívek kíséretében és a halál angyalánál is
sötétebb és szomorúbb nő alakok tűsarkúba
odaadó érzékiséggel való megjelenítése
(ó, mea culpa maxima !)
a zene küldeményeidbe találok részleteket,amelyek
kellemesen magukkal sodornak ,ja és tetszenek
a különös tájak mély meditációra alkalmas
távol a világi vad lármáktól
mindenért tudom értékelni,hogy vagy nekem!

2014. október 27., hétfő

Éva Gál...

Látod, a jelenbe vagyok,ahol a hiányod
tapasztalom,és hasztalanok a virágmezők
vágyak,képzelt bárkit vonzó tájak
dallamok,csorda maguk mutogató nők
értéket veszít minden...és ezt száz oldalon
sötétre lehetne hangolni

De,a napos oldalt választom,szívembe vagy
veled lélegzek,fogva tarthatnak ugyan
apró hangulat törések,és egyéb kacatok
holnapra arcodon halkan újra kisüt
költőt boldogító,szépséges mosolyod!

Éva Gál...

„PPK-Resurrection „videó sokrétegű,többnyire
a kozmikus része hatott,olyan szédítő sebesen
születő és hirtelen kilobbanó égi tájak vonulnak át
fortyogó vértűz láva tavakkal és felhőket érintő
sötét kék hegyekkel,titokzatos várkastélyokkal
különböző színű és erősségű apró és nagy
csillag fény forrásokkal lüktet,alakul,kavarog
megjelenek eltűnnek éles fényben ködhomályban
részletek,mintha mikró biológiai valóság morzsát
vizsgálnánk elektromikroszkóp alatt,az univerzum
természete :ahogy fent úgy lent

Egészen friss magyar kutatási eredmény,hogy
a táplálkozással felvett növényi DNS véráramunkba
kerülve otthonosan közlekedik,merik feltételezni
beépülhet akár emberi DNS-be és nem merik
elképzelni se,hogy „módosíthat-e”
olyan gyatra a tudásuk,hogy nem képes felfogni
a természet összetartozását,egyazon anyagból
vétettünk,amit megeszel azzá válsz,szoktuk ezt
mondani,és nem véletlenül,példátlan szépségű
a fehér rózsa és annak tükörkép misztériuma
határozott utalás az ártatlanság,és tisztaság értékére

Ha már így belemerültünk,újra és újra figyelmet
összpontosítok a gondolat teremtő erejére
túl az Óperenciás tengereken is,üveg,ezüst,arany
hegyeken,talán egy másik párhuzamos univerzumba
van egy Csipke Rózsika álmát álmodó ország
amelyet illendő volna felébreszteni,hogy újra élet lüktessen
hegyen völgyön minden házba,s az emberek
tudáshoz jutva végre boldoguljanak,újra élesztéshez
képzelt arany veszőm suhintása kell csupán
ahol gondolom ott legyek Veled kéz a kézben
szólj,ha e nagy útra készen állsz rögvest indulhatunk!  

2014. október 26., vasárnap

A Jelen szava...

Csupasz ágakon alig van néhány levél
lopva mégis csak közeleg a fagyos tél

Mint mindig a nyár lángolva elszaladt
menteni érdemes pár gondolat
szívünkbe maradt,szeretetet ébresztve
még semmi nincsen elveszve

Sötét erők bár világ rombolásra készek
mint szüntelen az időben,égett az otthon fészek
vért ontottak,testvért-testvérnek bolondítva
vad népirtásnak háború a titka

Ám mégis csak okosabb lett a földi ember
rabsága ellen egyre jobban lázadni mer

Elég volt,évezredek óta a hazugság,                                                   láthatod, az emberiség
vagyonát,hogy néhányan bitorolják!

2014. október 25., szombat

Éva Gál...

Valahová meleg óceán közeli tájakra
amelyek kékjét,annyira szereted
álmodom életünket
homok partokon mezítelen lábbal
sétálhatunk

Ma a vörös virágod ébresztett
szenvedélyes szerelem nagy tüze ég
e színben
a gitár húrjaira fektetem,ahol a másik
virágot hagytad
virág dallamokról ábrándoznak
a finom remegésű húrok

Egyetlen csókot küldj Kedvesem
oltsd ki,sok millió fájdalmam!

2014. október 24., péntek

Éva Gál...

Arcképed,amely az időt önmagához rögzítette
sejtve,hogy egyszer tudást kapunk,a majdnem
halhatatlansághoz,ez a csodálatos derűs lány arc
gyújtotta szívem

És látod,ez az ok,hogy én is vissza utazok
fiatal önmagamhoz,bízva az ég segítségében
e célra a barna fényes szőrű ló is jó lehet
amit küldtél,vagy dönthetek akár a csónak mellett is

Hogy eljussak a nagy vízparthoz,ahol vársz rám
virágaid vezetnek majd az ősz bíborra festett
erdőin át,táguló nagy terek folyók,könnyű
puha fuvallatok segítenek hozzád,hogy

Kéz kézhez találjon parányi fényes csillag ragyogáson
ahogy az általad választott képen
nő és férfi ujjaikkal gyöngéden érintik egymást
és kezdetét vegye nem múlandó nagy öröm!

2014. október 23., csütörtök

Éva Gál...

Sárga virág,sárga tulipánok ez a sárga
istenek és emberek közötti kommunikáció sáv
agyunk vizuális központját aktivizálja,a hűség
jelképe
nagyon ráéreztél ma mivel has kedvemre,a

Dualitás kedvéért,ha előbb már látta e
küldeményt is,egy csorda a sok rápillantás
sokféle képen rontja a színek rezgésének
minőségét, és egyszerűen nem úgy képződik
le,mint amilyen érzéssel küldted
ezek nagyon finom árnyalatai
szín,illat,érzelmi energiák áramlásainak!

Éva Gál...

Nap fia ként, téged a Hold leányát szeretem
sok-sok napomat színesé,illatossá tettél
életemet átszövöd virágaiddal,lélek vidámító
képekkel női finomságokkal

Hosszú fehér ruhád szél fodrozná
kalapban,akár Te is állhatnál az erkélyen
nagy víz közelébe,hol a hullámok felett
sebes sirályok köröznek

Álmom valóságát,míg átviszem a valóságba
tapasztalhatnál kósza ,bolond illúziónak
de latba vetem gondolataim teremtő erejét
hogy valamely térsíkba veled
táncoljak
halk
kozmikus
dallamokra !

2014. október 20., hétfő

Törpe Lány...

Szegény kis Törpe Lány csak ült a széken
és nagyon szomorú szeretett volna lenni
de valaki titkon arra járt éppen
tehetett valamit mondhatott
ami úgy hatott,hogy sokáig nevetett
örömtől pirulva,mint egy szép kerek alma!

Kísérlet...

Darabka tükör előtt a kis fehér kutya
jobbra-balra önmagát kergeti fáradhatatlanul
jól elvan saját tükör képével
feltehetően nem fog bele őrülni a játékba

csak az aki ,mindezt nézi!

Éva Gál...

Soványka csaj fehér ruhában siet át valami
sáros pocsolyán,amelyben néhány felfő és az ég
tükröződik és a lány feje is,mint sötét árnyék
megfordíthatnánk a képet és majdnem minden
a helyére kerülne

Valaki egy szép fényes,fekete hegedűt az oldalra
tett,most sötét dallamok folynak belőle
eláraszthatnak,nem látható vonóval játszik
egy nem látható bárki,aki tud játszani
hegedűn is

Távolabb egy másik síkon,kis kosár fehér tulipán
hatalmas üveg ablakon át egy könyv hever a földön
a nyitott könyvön egy szál virág és két lépésre a tenger
közelbe valahol vadul egy rajzló nyerít
barna arany színű teával szelídít

Vers világ közelbe,egy hölgy,akit szeretek!

2014. október 18., szombat

Hirtelen döntés...

Ősi bölcsesség ismerői oktatnak mindenkit
hogy nem mindegy mire is figyelünk
a fókusz döntő,mert az elme
cselekvés meghatározása is függhet attól mire is figyelünk
nem sértésnek szánom,hogy a szegény fogfájós
cica,ahogy az asztal sarkát kínjába rágja
elég kiemelt nézőpont lehetne

ám a rajongók őrjönghetnek rajta

Reggeltől egy metropolist választok és bele vetem magam
a tarka forgatagba,olyan társaságba érkezek
akik,kérdéseikkel készek,olyanná avatni,mint aki,ismeri
szinte bármire a választ
legalább jól fogok derülni

És nem is szabad kétségbe vonom,akadhatnak,akiknek
sikerül sokkal jobb döntést hozniuk
egy röpke tanácskozás után

Megengedem tehát magamnak,hogy e két napom
hozzon valami tartalmas,fennkölt hangulatot!  


   




2014. október 17., péntek

Éva Gál...

Hiba őrizték szigorúan fegyveres őrök
az aranykaput,valahogy mégis beosont
sötét ruhában a szomorúság leánya
óriás kék virágszirom kör közepén ül
női báj és nagy névtelen szomorúság
árad lényéből,vonzó de akit magához ránt
és átölel,annak annyi
lelombozódik,mint őszi hideg esőben a fák

Ó Ti mind sietve fussatok vissza a nyárba
itt,most már gyász van!

Éva Gál...

Nem látható energia övezetek kötnek össze
minden élőlényt,nincsenek távolságok a csillagok
hogy el nem érhető távolba sziporkáznak
illúzió,mint a legtöbb látszat
ami nem az aminek látod

Pihenni amikor leülsz és egyre jobban elcsendesíted
nagyüzem módból az elméd,talán sikerül
két gondolat között megtalálni az apró üres teret
lassan,ha ezt tudnád napról napra tágítani
tágulhatna a tudatod
hogy nagyobb arányokat tudj befogadni,az egészből

Napok,holdak,csillagok,vizek,füvek,kövek,fák
madarak,halak,emberek szeretetébe fürödve
legyenek gyönyörű gondolataid és kezd el végre
a tisztább és boldogabb világod teremtését
szabadulva végtelen idők csúf szolgaságából

Emelkedned illendő az örömek szintjére!

Éva Gál...

De jó,hogy találtál olyan gyereklány arcot
amely vidáman nevet,mert én csodáltam azt is
amelyiknek arcán a fájdalom látható
annyira korai ez,hogy keményen megüti a lelkemet

 Nyitott könyv és a tenger,végtelen sok változatban
értelmezhető,hogy nem kezdenék bele,egyetlen
mellett maradok,hogy tengernyi olvasni valónk volna
ha tudnánk olvasni az élet nyitott könyvét,minden nap
egy lap

Hiába árasztanak el,csak a Te virágaid színeit szeretem
és a Te vizeid kékjeit,virág tüzeid lángjait
sok ezerből is jól felismerem küldeményed finomságait
szeretet áradások vibrálnak lüktetnek szirmokba,kelyhekbe
rejtőzve

Szép álmokat,álom szép tiszta tájakat,köveket,vizeket,fákat
füledhez tévedt édes dallamokat
várlak
egy másik vers
aranykapujába!




2014. október 16., csütörtök

Éva Gál...

Alig néhány órája hoztál egy csokor pipacsot
lehet ez lobbantotta kedvem írni,mert a tegnapi esőben
ázva,elúszott sok –sok szavam,amelyeket féltve
tartogattam

A hintaágy még leng önmagába,tested melegét őrzi
még a párna,és ez a kislány arckép,ahogy kíváncsian
világba bámul,s a játszó gyerek buborékokkal
mintha, szétpukkanó apró univerzumokkal játszana
s az ablak közelbe hagyott rózsaszínű virág szál
csend-magánya,és ez az sokszor ismétlődő hajó
egy még meg nem valósult álomút vágya
a Te tenger vizeid kékebbek

Csókjaid lenének a legédesebbek

Fekete nap sötét lényei „Ebola” vírussal támadnak
ám,ha egyre többen forró és tiszta szeretetben
örömharmóniákat áramoltatunk
e fényben hamvadnak el az idegen entitások

És újra virágzó,boldog élet adó lehet a föld!

2014. október 14., kedd

Éva Gál...

Lehet,Te Éva ,azt mondanád,nem fontos
és csak hallgassak az ösztöneimre
(mert nem értem,a sírásra kész,szomorú arcú
pici lány miért került ma képbe
ahol,most már évek óta életünk sokféle rendszerével
berendezkedtünk,a teljesen bizonytalan világ-hálón
és mentségedre legyen írva-mondva Te a nagy
elhallgatás idején is szüntelenül raktál fel virág képeket
és nagyon sok változatos beszédre utaló jeleket is
amelyeket,figyelmen kívül hagytam,nem értve
igazán primitíven egyszerű hálózati technikát sem)

Szégyellem is ezt,ám bármikor érthetővé tehetted volna
ezt a furcsa hieroglifát,amit kényszerből alkalmaztál
ami baj,hogy a beszéd utáni vágy igaziságát önhatalmúan
kétségbe kell vonjam,tudtad azt is egy világot jelentene
számomra,a gondolatok cseréje ám csendbe maradtál
ha igazat vagy képes szólni,beszélj velem többet
fogd fel szűkségem van rá,és nem sodorhat el ez a rengeteg
önmagát mutogató nő csapat,szuper színes vad rohama
elit-vágta,lelki megértést éhezők,nem nagyon boldog
versengő sereg,minden eszközt bevetnek semmi se szent
olykor szavakat kell találnod!

 


2014. október 13., hétfő

Éva Gál...

Az oldalon nagy csoport nő virágokkal,szexis
fotókkal,zenével,kávé és teával lerohant
persze lehet,hogy mind látók,mégis vakok
módján viselkednek,nem észlelik,hogy Királynő
csak egyetlen egy a kiválasztott lehet

Mert amit Te küldesz az általad is szépült virág
amelynek nincsen mása,párja sehol a világon
tudhatnák,hogy verset is csak Te kapsz                                                                                                                                                      szépséges virágom!



2014. október 12., vasárnap

Éva Gál...

Ez a vad sötét éjszakai sok sávos autópálya
bevallom hívogató,mint maga az ismeretlen
vagy,ha tudhatnám ez az egyetlen út,ami
szívedhez tudna vezetni és ez a kislány
a képek nyelvén csókkal csábít indulásra
és a szokatlanul szépséges virágok
egy új képnyelvet hozol itt nekem össze
eleven szimbolikát,őrjítően hat, hiányod
szín lángokkal tele ez a látvány,és hozzád
 láncol!

Érzelmek higiéniája...

Fehér porcelán csészékbe érkező teák,kávék
könnyen öltenek anyagi formát
úgy tűnik,azonban,hogy ezeket már valakik
érintették,bele kóstoltak,a rajongóid lehetnek

S a szebbnél szebb virág küldemények köré is
gyűlnek,dongnak,nyálcsorgató rajok,csordák
kozmikus törvény,hogy az ajánlott virág illatát
előbb senki más ne érezze

Gondolom ezen a létsíkon,az érzelmek csoportba
oldása még fertőzést hordhat magába és káoszt

Mintha írnék egy verset és elküldeném száz nőnek
csak a neveket cserélném,e közvályú

 
Grupen-pontokat,nem tartom kívánatosnak
bármilyen parányi szépet,jót,ha neked adhatok
azt tisztán,szűz forrásból kínálom,sohasem
tapad hozzá a mások alvadt szennye!

Anita ...

Cipelve csomagokat lihegve,amikor megjelentél
arra utaltam,hogy rég várunk rád
úgy értem 21 éves koromba kezdtem gondolni
hogy megérkezel és nem fogod lekésni életed
fontos vonatát de közben persze az idő természete
hogy én valahogy alaposan megváltoztam
(Te meg elkötelezted magad...és kirobbanó
örömemnek alig lehet valami reális alapja
az eredendő ok mégis a Te földi érkezésedben
keresendő,lehet az enyémbe is,az időzítés hibás)

Szinkron nélkül a két cseppnyi könny lehullni
készült,ám csak látvány maradt,emlékszel
gondolom...számomra csak az lehet egy igazi
kérdés,hogy minden lehetséges káosz ellenére
a közelembe érkezve szíved valamennyire
megélt-e legalább parányi hő emelkedést
mert én többször is magamhoz öleltelek volna
szívesen,ha nem tartok attól mit szólna a lányom
ebben az életedben védőnő szerepet kaptál
ölelésed s az aprócska csókok magas rangra emeltek

Noha,kitudja törlődött minden előbbi emléked
s már nem is sejted mekkora örömöket
éltünk meg mi valaha!

2014. október 10., péntek

Éva Gál...

Ó,igen a karcsú hidak mindig is izgalomba
hoztak,mivel egy adott ponton átérnek
a másik világok egyikébe
amelybe nem tudunk belelátni,akárhogy is
szeretnénk felismerni a rejtett városok
különös építményeit,amelyekben nyugalom
honol és igazi összhang az élők között

Ma olyan járdákon jártam,ahol Te is járhattál
sokszor és gondoltam is rád,az általam nem ismert
diáklánykori kislányra,aki színes álmokat szövögettél
fiúkról és szerelemről
bárcsak ismertelek volna,kéz a kézbe sétálva
szépen virágzó parkokba lopózva,órák után
boldog csavargások élményeit megélve

Mond,hogy létezik valahol egy csendes
teázó,ahol a jelenbe nyugodtan beléphetünk
kevéske időt bár arra költve,hogy lássuk egymást
ne csak vers építményekbe jutva
találjunk lélek emelő hangulatokra,nem hiszem
hogy ehhez ne találnánk kedvező megoldást
tedd szóvá,ha ilyen helyiséget felismertél!


2014. október 8., szerda

Éva Gál...

Ében sötét az éj,s Te egy égő hold karéjt
hoztál nekem,kedves kedvesem

Hajnalodra,hogy szép legyen,tűz napot
képzelek hozzád - hűvös az ősz
meg ne fázz,

Köszönöm,megtaláltam az örvénylő Forrást is
vibráló szikrázó égi csillagokkal

Vad nagy örömömből,ha törhetnék neked
egy porszemnyit,akár boldog is lehetnék!


Éva Gál...

Amerre nyúlsz virágok hajolnak kezedhez
szeretnek,vonzod őket
illatos színes velük az életed,virágok Királynéja
s a sok tiszta szemű kisgyerek,hozzád tekereg

Miért vagy Te a Múzsám,ha egyszer megmondja
a szíved,megüzenheted

A fényt gyűlölő kegyetlen,öntelt erőket
megsemmisíti
édes mosolyod!

Biztató...

Mondanád multi dimenziós téridőnek de semmi
sem az aminek látszik,növények,állatok,emberek
lengenek végtelenül finom szálakon
szüntelen átjárva a lét és az élet különböző síkjait
(össze függ minden mindennel,ahogy fenn úgy lent)
gondolatok,vágyak,érzelmek,áramlanak
szín,illat,íz,hideg,meleg,új és régi futnak
nem tapasztalható csatornákon
halk és ordító nagy viharokat kavaró
vonzások és taszítások
születnek és kialszanak folyton,más-más lendületek
hullámzanak át rajtunk és sietnek a legfelső lélek irányába
a jó és a kevésbé jó harca dúl
szelíd és vad ütközetek
(reméljük a jó fény tüzei egyre jobban erősödnek
minden univerzumban,minden dimenzióban
s a földön is erejét veszti a sötét erő
évezredek óta rabságba taszítja a sokaságot
s a józan ébredés hajnala még csak alig pirkad
de elindult a felismerés folyamata,ami nem fordul vissza
kialszanak a fekete tüzek sötét lángjai)

Egy új és tiszta civilizációt álmodtunk
virágzó jólétben szabadon élni
szeretet óceánokba fürödve!

2014. október 6., hétfő

Éva Gál...

Virtuális kék ragyogású csodálatos világunk
lakói legyünk?Ahová beférnek az álmok
tudnod kell,hogy ez maga a végtelen
hol vágyak szekerén utazhatunk,bárhová
ha jó,kérek vissza jelzést drágám
a szív arany pókszálai átszövik a távolságokat
és szerethetik egymást,mert ez nem nyilvánul meg
mások szeme előtt soha,égben dőlnek el a sorsok!

2014. október 5., vasárnap

Új...

Benned,amikor összeomlik egy világ
nem az omlás maga fáj
hanem,hogy hamis hangulatokra épült
nyomban elkészíted egy új-világ vázlatát
hogy legyen valami árva fejed felett szegény
emberlény

De hát a kocka el van vetve
jó,kevésbé jó csevegésnek vége
nyílnak azért hajnali virágok
rejtett üzeneteket hordva

Szépek és kedvesek ölelhetnek még
szavam is szíveket gyújthat
egyre derűsebb lehet az ég,élünk
szakadozott szívvel is! 

2014. október 4., szombat

Éva Gál...

"végtelen szeretet az egyetlen igazság, minden más csak illúzió" David Icke

Ha bárki szól hozzád,írsz rá választ
csak én vagyok kivétel
csak én vagyok kiátkozott
csak én
csak

Illúzió képekbe
nem szabad kapaszkodni
mert lezuhanok

Egyszer eljön értem is a Tündér
és valóra lobbantja szépséges
álmaimat!

2014. október 3., péntek

Éva Gál...

Kristály titkok csendjébe zárt magány
lehet bármely merész képzeletet felülmúló
hatalmas palotám,ahová a legjobbak érkeznek
hegedű,zongora,parádé koncertre és flamenco
táncra szédítően csinos nők lángpiros lepel ruhákban

Ha Te hiányzol és forrón aranyló tea mellett
tálalva a világ legfinomabb nektár gyümölcsei
és sajt,méz, vagy amit csak kívánsz
fel sem olvasom legújabb versem
hiába szeretnék hallani,kozmikus tartalmakra éhezők!


Éva Gál...

Nagy sebességgel változnak a virág világok
és tűnnek el az égő lila mécsesek
mint lebegő kósza hangulatok
villám villanásnyi idők
születnek és törlődnek

Míg a pontba
a kezdet és a vég pihen! 

2014. október 2., csütörtök

Éva Gál...

Pillangó szárnyak puha fuvallatban gyöngéd érintés
legyen álmodban ajkadon ajkam
és hajnalra se takard ki az arcod
nem jó ,ha látnak bárki mások
már sok

Három lila égő mécses hangulata hozta
ezt a verset,hogy szíved tudjon egy kicsit
szeretni
itt fodrozódom kék –zöld tenger víz hullámokban
fehér kő házat képzelek a partra üvegterasszal
legyen ahová hozzad az aranyló teát
látod a lépcső mellett jó nagyra nőttek a vadrózsa
tövisek!

Éva Gál...

Fel sem fogható mennyire finom energia
rezgésekbe rejtőznek Tündéreink
ködfátylakba,színfátylakba,illatfátylakba
tiszta fény ragyogások hullámaiba,puha szirmok
csendjébe menekülnek,mert lettek többnyire
hitetlenek,önzők,gőgösek az emberek
üres a tekintetük

Segíthetnének.Boldogulni.Örömben élni,ha
szívünk újra telne tiszta szeretettel
és védenénk a legparányibb életet is
velünk tudnának vigadni:énekelni,táncolni
önfeledt harmóniákat megélni szerelembe
és tanítanának ismerni jobban a kozmikus mezőket
létünkbe a jó bevonzásának törvényeit
és lenne újra egészség,bőség,nyugalom jó kedv
igazi élet

Tündéreinkkel együtt működve tudjuk nagyszerűvé
tenni a földi sorsokat
hívjuk meg őket és kérjünk segítséget
varázs erejük van
jó irányba tudnak változtatni
(nem megoldhatónak képzelt dolgokat)
a Tündérek az emberek igaz barátai
ha szépen,bizakodóan gondolunk rájuk
tiszta lélekkel,önzetlen,akkor lassan megjelenek
megnyilvánulnak

Tanulj meg hinni a csodákban
valaha csak a csodák léteztek
védd a vizeket,a fákat,a földet
gondolatok,érzelmek és a képzelet
hatalmas erejével!

2014. október 1., szerda

Éva Gál...

Sivatagi sötét szélvihar homokfelhőket kavar
itt-ott néha égtüze égette száraz gaz
mérgezett vagy beomolt kutak

Vándorlunk a hideg éjben csillagok alatt
boldogan,felidézve virág emlékeinket
dúsan rakodva,mit kedvesünk elénk tárt
mintha,csak nekünk ajánlotta volna

De nem voltunk kiválasztottak,a játék
a száz színű virág tánc mit a virágok
Királynője táncolt
sok más is láthatott…lobbantva izzó intim
vágyakat és cipelheti roskadva e terhek
iszonyatos súlyát,egy életen át,kit én
szeretve,rajongtam Királynőnek!