Bizonyára milliók és milliók köszöntenek ma
virágtengerek ringanak lábadhoz ajánlva
és édes ősi dallamokat zengve gondolnak rád
e bolygón is, ahol az illúzió és káprázat foglyai vagyunk
Itt vagyok, porba mártva fejem hódolattal
szolgák szolgáinak legutolsója
egy száll rózsa szín rózsát hoztam oltárodra
halk reménnyel, hogy elfogadod
egy bűnös
emberlénytől
Te, aki Krisna szépség és gyönyör forrása vagy
kinek fénylő olvadt arany szépsége elvakít minden látót
a tiszta szerelem fennkölt érzése általad nyilvánulhat meg
a fájdalom a csalódás hangulata is, amely lélekformáló
általad ragyoghat minden kozmikus megnyilvánulás
minden elesett lélek boldogítója ként köszöntelek
Köszönteni méltó szavakat hol találnék
ehhez szegény bármely nyelv, sivár bármely elme
talán csak halk szellő fuvallat
virágszínek és bódító illatok
nektár édes áramlata érhet közeledbe
küldeném a fenyvesek gyanta illatát
üde kristály tiszta tavak báját, szülőföldemről
Neved zengve énekem is dadogás
örömök harmóniája
képzelni
miközben táncol a szívem
vágyam, gondolatom kozmikus mása, hogy Téged
elérhet…
