Hívogató (M.Dayita D.D.-nak)

Szép énekes éned szólítgatom, jöjj el hozzám
hajnal forrás vizekben, ha fürödtél indulj el
ébresszük az alvó sokaságot gyönyörű énekkel
az elesetteket mind, ősi énekünk szeretet-lángja
nyilvánuljon meg mindhárom világban
maya a lebírhatatlan is torpanjon tétlenségre
felnézve az égre mondja ”Uram ezekkel szembe
eltörpül varázserőm”
alvásra készülődő fák boruljanak virágba
borús egek váltsanak kék derűre
végtelen mezők pipacsai fogjanak őrült táncba
pokoli bolygókon yugányi időre aludjon ki a tűz
szenvedők kínjai ott is enyhüljenek
és a félistenek mind boldog táncba merüljenek
Hívlak ékes énekeket ismerő, számtalan
elesett vergődő lélek vár itt, szennyezett anyagi
világban sötétben tengődve élnek
boldogságot éhezve
nem ízlelt örömök nektár ízét álmodják
csupán halk emlékük van a gyönyör édességéről
amit ebben a megnyilvánult világban
sehol és semmiben sem találnak
keresik szóban, táncban, dalban és hiába
senki sem találja az elveszített tiszta égi
éneket, ma Te énekelheted
szólongatlak kedvesen kiválasztott szelíd énekes
Isten hírnökei nem sokára színre lépnek
nem halogatva immár örömet szerezni
Rádháráninak és Krisnának
fegyverkezünk csodálatosan hangzó hangszerekkel is
csorba szalmaszál értékű szavakkal színházvilágba hívlak
szólítom szép énekes éned világszínházba
égi harmóniákat szomjazók nevében
porba ejtve homlokom, kérlek, ne késlekedj
hiányod nincs aki betöltse, sietve siess
reményünk csillaga, hogy fényre kapjon
mosolyodtól
s a nap nagyságú gong kondulhasson
függöny pedig szétrebbenjen, ahogy csordul a fenti kegy!