Eltéríttetek között

Örökkévalóságnak ajánlom törekvéseimet
itt a szellemi –hajléktalanok földjén
ha szólnék is, nem sokra mennék
bár reményem fel nem adom
hol csábenergia kötöz feltételekhez
kevésbé szerencsés nőket és férfiakat
árgus szemekkel figyelem az értőbbeket
agyukba hazug világkép dermedt
szabad szerelemre okított csordák
angyaltestű démonok sikítoznak
anyagelvű szeánszokon hivalkodva
világteremtők köntösében látszat-tudorok
és birtokolnák a sokdimenziós tereket
szélárnyék verte népség ágál tudatlan
a hatalom közelébe szeretne jutni
otromba, bárdolatlan fajankók
letaglózó szenvedélyek rabságában
ami kipattan fejükből, azt képzelik igaznak
nem a sok ezer éves törvényt
valami kedvező elméletet választanak széllel
bélelt csoportok, minimum istent játszanának
felfuvalkodottak társasága kevélyen menetel

ideiglenes mezőkön, acsarogva
szédítő mélyre zuhant az értelmes
ember!