Archív filmkockák

Barátom, Te azt állítod, hogy abban a szobában
virág nem létezett, ezek szerint
a ”pillangó álmodta a mezőt”
de a vén nyikorgó lépcső dohos szoba
irányába, ahol a máj-
foltos idős asszony lakott fertelmes
pisi szag áradt ki, napokig érezni lehetett
szegény magányos hölgy
vénsége kikezdte, Mégis énekelt
létét az ének miatt sem lehet
kétségbe vonni, bárkinek órákig locsogott
így szórta szét álmait, egyébként gyönyörű álmait
ifjúságról, szerelemről
halld csak meg tőlem biztosra veszem a
virágot is, benne lehetett egy régi vázába
csak a pillangót nem tudom miért hozta szóba
szüntelen, és amikor anyóka eltűnt nyomtalan
azután többen keresték, hoztak ezt-azt karácsony
táján, mire küszöbén kihűlt lábnyoma
a szegény girhes kutya
hetekig ott ült Tamásék szemetes
ládája mellett és a lakók nem bírták elviselni
furcsán vonyított éjjelente, féltek, hogy megvész
bánatában és odaadták a sintérnek
igaz nappal is ugatott a tollas házalóra
a sorsok elrendeződnek, a lárma sokszor
átlépett az elviselhetőség határán!