Hajnal

Óriás kövek, tavak, fenyvesek
nem tudnak kilépni álmaimból
velem csavarognak a világban
töretlen egész a honi táj
rejtve látomás kazettákba
Nap robban hajnali égre
szél dúlja gyönge erdeinket
a gyökerek nem fonják át a bolygót
Lábnyomod még ott remeg
harmat pázsiton
de az árnyék, szakadozó gyászlepel.