Ahimszá

Sötét pokoli bolygók fertelmes ürülék bűzzel
vagy tiszta lelki bolygók éltető kék ege
Te döntesz
és úgy élsz, hogy nem ártasz senkinek és semminek
a legparányibb élőlénynek se
mert minden élőlényben ugyanaz a lélek minőség
méretre is
testvére vagy füveknek, fáknak, madaraknak
az önzetlen szeretet harmónia vezethet utadon
sohasem az alantas gyűlölet és ne olts ki életet
a hasadért
A karma veszedelmes örvényléséből akarj végre
szabadulni, legyen jámbor és tudatos életed
buta szenvedés, szüntelen visszaszületni
ide
hol csak érzéki vágyaid fogja vagy
hajszolva életről-életre azt amit nem lehet elérni
nem lehet meghódítani, nem lehet a tulajdonunk
mert a mulandó örömök iszonyú szenvedésbe fúlnak
Ébredj fel az illúziók színes káprázatából
minden ami csábít csapda a bűnre
szoros kötél csuklódra
aztán öregedés, kín
halál
Vérpiszokba születhetsz újra, világra érkezésed pillanatában
elkezdődik a visszaszámlálás a következő testi halálra
nem vagy azonos a testeddel
Te a lelki Éned vagy
az űr birodalmainak vándora
ne csavarogj balgaként
vissza kell jutnod
Istenhez
ősi
honodba
őszintén és alázattal fohászkodj
ez lehet az egyetlen útleveled
börtön bolygókról
szabadulásra!