Sokszínű leánderek ékesítve mindenhol a parkot
bódítón illatozva nyílnak kedvenceim
és körbe fenyő park sűrűjébe a tengerparti nyaraló
lankad estére valamelyest a hőség de ezt a szúnyogok raja
tölti meg,valahol a közelbe elhanyagolt tó van
s az éjszakába minduntalan bele rikolt valami madárféle
Időnként a tenger sikolyát hallom
végtelen fájdalma
szeméttel alázták meg az emberek
a civilizáció ronda termékeivel
bolygónk
életterét
nem védik eredményesen
Naponta innen utazunk autón történelmi
emlékekkel terhes városokba
végre eljutottam Ravennába, Dante városába is
pokoli a hőség és a nagy tömeg mindenütt
gyerekeim fotóznak, filmeznek amit csak lehet
fáradok gyorsan, sok a tér amit csak gyalog
tudunk meghódítani, Velence gyönyörű
dúsan díszített épületek halmaza
végképpen elszennyesedett csatorna vizein
még bárkák úsznak idézve régi időket
pizza, giccsárusok,sodródó tömeg, sodródunk
Padua másnapi kaland lassul a ritmus, fagyizunk
hasonló terek, kínálatok és többnyelvű, tarka sokaság
Göröghon vízfényéből lényegült romanizált kultúra
hitvány utódok bádoggal tatarozzák a kő teátrumokat
és ide hurcolnak egyiptomi szimbólumokat illetlenül
a multik óriás áruházakkal ontják kétes kínálatukat itt is
feltűnően sok az idegen települt, színesedik a lakosság
felszínes pillantás mindez, múzeumokra, képtárakra már
nem kínál alkalmat a gyorsan illanó idő
Ausztria példa nélkülien tisztán tartja hegyeit és erdeit
ez a törekvés megható
mert védenünk kell óva Földanyát
ahogy utazunk haza felé újra megcsodálom tündöklő
tájait az odaadásnak!
