Vívódás

Mint Chagall festette képen, pillangó-könnyen
a légben angyalok lebegnek, súlytalanok, mert tiszták
csak az anyagi világ szennyezett
itt lent, anyagi térben látásom gyanús
bájos fenti hölgyek ölelésre vágyat keltenek
talán ez is öröm
e kéktükör síkot, ha betöröm?
olyanná változna a kép, mintha egy őrült Picasso művét nézném
külön egy finom ívű kéz, máshol egy szem és külön az ajkak
torzóba épült testek lennének s a részletek nem csábítanának
tudni kell, még mozdulatlan állok és nem zúztam össze
az első látomás–képet, mert nem könnyű dönteni
alkotni-rombolni érdemes?
minden nehézség a döntések után kezdődik
szabad akaratunk parányi
végtelen arányokat jeleníthet meg, az illúzió
út menti szalmaszálnyi lény
lótusz lábán meditálva
alázatra szelídülj
vizsgálódjunk alulnézetből,
az Úr gondolkodott és cselekedett, te meg ne plagizálj !