Halk ceruzavonással írhatnám e sziluettet
gaztettekre élesült kommunisták túszként
fogva tartják az amúgy is zátonyra futott
Magyarságot tágas Kárpát-medencénkben
S a káosz szennyes ködében garázdálkodnak
mert őket védi a hitvány, zsivány törvény
s a véres kezű hóhér rendőrség, hazától idegen
parlamentbe lopakodó nemzetáruló gazemberek
Mélyebbre nem bukhatunk: ordasok-hiénák
marakodnak maradék koncon, mikor az ország
kifosztva, eladósodva hörög s az örök értékek
hullnak veszendőbe, amit látsz vésd agyadba
Szennyesebb honi komitragédiát ki láthat
démonok készítette csapdában vergődik a nép
még sokan vakon és tudatlan, kómában
fogadják a megjátszott álságos demokráciát
Ám mégis töretlenül érkeznek a holnap
hősei, földszagú lány, szép asszonyi arccal
mint földanya –Istennő érkezik ragyogva
és derűt merít az okozati óceánból
Őscsoda teremtő kék ég íve alatt, mint
kunok, hunok, magyarok vonul és megnyilvánul
egy új valóság színpadán, mit többé nem törpíthet
sárba ragadt, agyament, áruló
Mert nem lehet ácsolt ketrecbe rekeszteni a szellemet
szabadnak és boldognak született,építeni kezd
álomból és vágykövekből lángoló hittel
remények hajnalából érkezett konok, angyal!
