2009. április 24., péntek

Egy ifjú lány tűnődése

Mi hát a szerelem mondjátok éretten égek
s még nincs is kedvesem
találok vajon én is, ki rám vágyik csupán
és hű lesz végig, mert csalárddal találkozni
könnyű…megesett, hogy csak szót váltottam
egy hímmel, jött és meghallotta a kedvese
szaladt … felvágta az erét
csacska hölgyemény eldobta volna az életét
ha volna társam, bizonyára így félteném
élet-halál-szerelem hát nem csupán
Shakespeare fogalmak a drámákhoz
őszintén szólva félek, bár lázam gyötör
és hív az ismeretlen mámor felé
hogy könnyű szellő ölel, ruhámhoz ér
már ez is gyönyör, érzem felgyújt egy virág
színe, illata, ajkamhoz ér a fény és cirógat
lobogok, kit tegyek boldoggá vajon
ki nem fél attól, hogy elégetem
végre rámzúdul a hold hűs ezüstje
És jöhet egy zuhany a víz enyhet kínál
ám az ágy bizarr álmokat rejteget
szégyenkezem a reggel tükrében
ó csak tudnám, hogy elindult felém
az a mesebeli legény!