Széthullás

Széthullnak verseim
mint a bontott kéve
akinek kell vegye
vigye fusson véle

Mi mást kínálhat
kinek körmére égett
a század
(költészet? ugyan
néhány tavasz
az élet)

Nem terem semmi sem
kopár talajon, ami boldogít
történelmi –tudat, hamis illúzió

Láthatod, ha van szemed
a Mestert, a világ felett
(az ég is szeret rejtőzni, játszani)
ne akarj bölcsebbnek
látszani!