2009. október 5., hétfő

Lilian...

Mintha újra vad hegyeim havas telein járnék
ahol az ágakról halálra fagyott madarak zuhannak le
és a tűznek élet jelentősége van

Át nem ölelhető jeges fákon és óriás gyökereken ül a hó
kék fekete színekben a dermedt erdő
magányom csendjében fázik bennem a lét

Fáj,hogy Te nem melengetsz!