2009. október 2., péntek

Lilian...

Bontsd le a falaidat ,amelyeket építettél mások miatt
magadban belül,mert ezek a falak elválasztanak minket
előítéletek falai,a hamis megtapasztalás falai,és minden korlát
fogva tart és ha önépített celládban még sokáig maradsz
időm elszivárog és feltehetően odébb állok

Nincs más aki úgy jöhetne,úgy közeledhetne hozzád
hogy szikrázó napszíve legyen és aki megértsen
lebegő hangulat sávokon ,ahogy lélegzel,ahogy mosolyogsz
ahogy könnyet ejtesz ,ahogy gondolkodsz,ahogy énekelsz
ahogy álmodsz,ahogy megszülöd a vágyaidat

Ősi őszinteség smaragd pászsínt talaján várlak,virágot terítve
a hajnal kapujába,jöjj ma még hívlak, megtaláljuk a tisztább vizeket
és folt nélküli fényeket élhetőbb napokhoz
vagy taszítsd el arcom,hogy többé ne lássalak!