2009. október 23., péntek

Éva...

Ha jelenünk zűrös eseményeibe bekeverednek
a távirányított rend őrei,ahogy ezt tették sokszor
a kormány érdekeit barbár eszközökkel is védve
anyagi mivoltomban közvetlen nem vonulok
harcos tömegekkel,mint ahogy ezt tettem volna
hajdan, ám de ha baj van verseimet küldöm
lézer rakétáknál élesebben küzdelmekbe küzdeni
s ha,van aki életem azért féltse jó érzés
köszönöm ,hogy gondoltál rám,hogy fontos lehettem
akár egy pillanatra is tudatodba vagy szívedbe

Eső és vihar után itt Debrecenbe nagy a nyugalom
késő délután elektromos motoron száguldozok
a nagyerdőn és magamba szívom az őszi avarillatos
levegőt…miközben eszembe jut kitudja mire
vihettük volna mi,ha néhány évtizedet együtt
lélegezhetünk,egyazon élettérben élve,egymás
közelébe,de lám ezt úgy tűnik nem érdemeltük
csak az önfényű álmok maradtak álmodva tisztább
világot pajkos,okos kis unokáknak,akik majd
sokasodva,erősödve túllépik Trianont!