Éva Gál...

Egyetlen éjszaka adott téridőt virtuálisan közel jutni
férfi és női princípiumunknak egymáshoz és a csoda
nász robbanva rázta meg sok milliárd sejtünket
sors történeti perc ami két külön mikró univerzumot
számtalan nem látható szálakkal fon össze
fejből-fejbe,szívből-szívbe lábujjig le minden szerv
minden sejt-tudat kommunikál

Annyira senki sem lehet ostoba,hogy e jelt ne értse
égi jelnek,hogy milyen irányba tartsuk a tekintetünket
és mi összetartozunk :
(se veled se nélküled,szőröstől bőröstől)
ki előbb ki utóbb ismeri fel helyzetét
van ,aki néhány férj és gyerek után…vagy soha
lehet valóban a sors iszonyúan is mostoha

Most illene valami nagyon szép virágot Neked
küldeni önzetlen,köd van és nem találom
a végtelenül szép virág mezőket
ha kitisztul minden számíthatsz rám!