Tündér...

Vörös vadrózsa és török szegfű pompázik
asztalodon,Tündérkém legyen ami szítsa
szíved lángolását,mert a csókok évszaka
ez bizony a szerelemmé,elő tavasz élő
virágzó illatozó fákkal röpke záporokkal

Mond kedves,miért ne lehetnénk boldogok
hallod,hogy énekelnek vidám madarak
mennyi édes dallam itt fészket rak
o adj nekem feledést millió szenvedésre
szeressük egymást boldogítva szépen

Feledve,hogy viszályok korában élünk
fájdalmak bolygójára tévedtünk mi is
kérjünk derűt az égtől,felemelő menedéket
e szennyezett anyagi világban sikereket
bajba zuhant elesett lelkeknek!