2015. május 4., hétfő

Orsolya...

Csókod ébresztett rá ,hogy létem rezeghet benned
a csillagokat is érzékeljük és szemünkbe kibomlik
az univerzum minden gyönyörűsége
kék ege aranyló fénye,végtelen vagy Te is,sok féle
arcod láthatnám,hogy fénybe fürödjön,a lélek
félek,hogy még nem érted,hol a forrása
tudatos élménynek,és magasságokba emelő
nyitott kapukra találhatnál

Jelenésed pillangó-pillanat,elsuhant az éji sötétbe
egy érintés csupán lehelet könnyű lebegés
minden sejtemben hullámzik még az édes remegés
vajon hányadik dimenzióból való vagy
adhatnék mindig virágzó álmot,ha körömbe lépsz
„Istennő”minőség!