2015. május 7., csütörtök

Egy önmaga könnyébe fagyott mécses helyett…

Téveteg esti áramlás hozta el I. arcát
de jó nekem ,micsoda ajándék ,hogy újra láthatom
egykor tán irigy félistenek halál közelbe sodortak
minket,külön-külön,hogy ne merjük szeretni egymást
ki ismeri a fátyol másik oldalán történteket
karmák sűrűsödhettek valamiből

Gigantok ,ha vissza fiatalodom,legyen eszetek
láthatatlan láncokkal kikötni,mint Prométheuszt!