Tündér...

Nem tudom melyik múltban jártunk még szerelmesen
mert minden arra utal,hogy szerettük egymást
előbbi életünkben is,át süt valami nagyszerű érzés
ami erősebben köt jelen időben szívedhez
jobban értjük egymást,mint ez lehetséges volna
néhány laza hónap teltével,és most köszönöm a sorsnak
az erdőnek,a fáknak,az apró tavacskáknak az égnek
hogy elhozott,örömöket megélni dúsan,ragyogva
mint köveken a fény

Tény,hogy kialudna a világ
talpunk alatt(egymás nélkül)
és a beállt vad sötétben
örökre
eltévednénk!