2012. június 1., péntek

Tündér...


Ahhoz képest,hogy mennyire szeretlek most
mennyire forrón és már a tudatommal is
(alig és mérsékelten szerettelek csupán kezdetben)
ha elengednélek nekem el kellene múlnom
mint egy nagyszerű de még nem is látott filmnek
(itt és most elmondani is unom)

Látod Te is, ahogy egymás gondolatira alkotunk
holnapi színházat,újat,mást,mint amit megszoktak
és amit rutinból általában kiraknak színészek
és rendezők
szakítunk minden hagyománnyal,köpünk rá,minden
kitaposott útra,egy másfajta világ-színházat,akarunk
tisztát,amelyben lángolni tud valóban a szeretet
e megnyilvánult univerzum összes élőlényéért
minden tudatlan elesett lélekért
játszani

Sorsunk is egy adott dráma a kék ég boltíve alatt
részei vagyunk az egységnek
a mindenség éltet,szívűnk boldogság dobbanása
eláraszt,zavart,bús tér időkben, illendő e fényt
alázattal újra gyújtani!