2010. január 27., szerda

Melinda...

Mikor az ölelés áthat a másik síkba és fölemel
a Nap felé…és csak úgy jön kéretlen
legyen hol léleknek örömbe fürdeni
szívlángokba égve boldogan
azt az ölelést keresve- keresem
sokan érintettek már ragyogó szépek
mulandó apró káprázatok,nem vagyok kivétel
de nem találtam meg sehol,aki szavak nélkül is
értsen,zord viharokba betakarjon, féltsen
velem legyen lent és fent és teljen öröme
szavamba,ha szóváteszem ímádva minden
sejtjét
teljen öröme közös hallgatásba
szerény tiszta de magasztos lakomákban
mikor édes gyümölcsök pompáznak dúsan
asztalunkon,méz,sajt félék magunk sütötte kenyér
Égiek áldotta álom finomságok

megtalálni a csodát,melynek nagyobb része odaát van
társat éj ezüsthöz, hajnal fényaranyához
álomhoz,amit ketten álmodhatunk
téridőt találni nem érintett lelki tájhoz part nélküli
sok-sok vidám száguldáshoz!