Ma láttam egy videót,egy szürke veréb párról
egyikük falhoz ütközhetett és lezuhant,eszméletét vesztve
társa,könnyedén tovább röppenhetett volna
de odaszállt mellé,látta,hanyat feküdve mozdulatlan társát
kétségbe esve kezdte csőrével böködni,minden hol a testét
egyre csak forgott szaporán körötte és böködte
sokáig tartott a küzdelem de egy pillanatra sem hagyta abba
lehet mondani egyre fokozottabban serénykedett
megmozdult a sérült szárnyaska végre és azonnal tova repült
boldogan követte társa szárnyain szikrázott a nap aranyfénye
Itt jössz most Te a képbe,bármely betegséget jól karban lehet tartani
ha szívünkbe jelen az élet szikra,és él a vágyunk a gyógyulásra
lehet ez akár a mély depresszió is
nem akarlak untatni a „sok baromi pozitív gondolattal”
mert tudom ,hogy nagyon is fárasztana,frászt kapnál tőle
mint én az értelmetlen önrombolástól
Mert mi másért jöttünk volna mind e földre,hogy sokkal jobb életet
teremtsünk,boldogabbat és végtelent,hogy legyen időnk
emelkedni,megérteni az univerzum titkait,vagy akár álmaink univerzumát
életre hívni a szerelem kiteljesedése nő és férfi örömére
(Nekem példa képem marad,a társát életre élesztő veréb
boldogabban szárnyalok,ha ezt bárkivel megtehetem!)
