2012. december 18., kedd

Barack Obama könnyei...



Megható. Mindenki előtt,minden gesztusra leső
szemtelen riporterek jelenlétében könnyezni. Egy férfi
amerikai államok, első embere ként,csak úgy…könnyeket ejteni
különös érzelmi hullámokat él át és beszél,fájdalommal teli a
hangja,fájdalommal,ó,jaj Elnök úr,mennyi sok siratni való volna
de mit szólnak majd, az új világ hatalmi rend szuper vezetői
akik, látja sohasem szerepelnek nyíltan,tömegek előtt
az egész föld emberisége feletti hatalom a céljuk, amihez közel vannak
nem lesznek ezzel a könnyes szerepléssel nagyon elégedettek
azt mondják majd,az érzelmek hálójába keveredett Elnök Úr
kitudja,mit mondanak és hogy kommentálják majd embereik
a média cápák,de hát ez az életünk igazabb arca:nevetünk,sírunk

Attól lehet tartani,ha egyszer elkezdünk könnyezni sohasem lesz vége
közel 30 meggyilkoltért gyászolnak most,holott azt hiszem többért kellene
egyáltalán,ha lehetne gyászolni 100 millióért,az őslakókért,akiket
egyszerűen kiirtottak, majd gondosan kidobtak az emlékezetükből
egyetlen emlékmű,bármilyen törpe kis bádog olcsó mementó sehol
néhány őszinte könny cseppet talán ők is megérdemelnének
mit tetszik szólni Elnök Úr? vajon tessék mondani jól gondolom?
a gyász megilletné őket is a Vietnámba elesett és a Vietnámba megöltek
öregek,nők ,gyerekek,csecsemők és a lerohant Iraki polgári áldozat is
óceán mennyiségű könnyet kellene ejteni,és az sem volna elég,ha most
itt felsorolnánk az arabokat is,akiket legalább ötven éve pusztítanak
made in u.s.a gépfegyverekkel,rakétákkal,kit,ahogy lehet

Szóval nem is tudom,ha itt  van az ideje sírni van amiért Elnök Úr
és elnézést kérek azoktól ,akiket fel sem soroltam Nagaszaki és
Hirosima óta hányan lehetnek vajon ki tudná megmondani,mégis
Ön az első elnök,aki a gyász kapcsán sírva fakadt,mindenki szeme láttán
ezek a könnyek talán egy kis utat készíthetnek a változás irányába
hogy vessünk véget a vérfürdőknek és merjük gyerekeinket szeretetre
nevelni,hogy többé ne okozunk fájdalmat a legparányibb élőlénynek se
ne gyártsunk fegyvereket,nyújtsunk kezet egymásnak tisztelettel
és sohasem késő megtanulni az élet értékeit becsülni,és segíteni a végsőkig
hajszolt,félelembe tartott,megalázott,kisemmizett tömegeket
remélem Elnök Úr valami valóban elkezdődött az Ön lelkében legbent
jogom van hinni,hogy ezek a mostani könnyek nem hiába peregtek!