2012. március 3., szombat

Tündér...

Néhány nap még a távolsággal fogva tart,jaj képzeld
parfümöd illata jut eszembe mit nem rég orrom alá tartottál
ujjaim pedig dombjaidra emlékeznek,hiszen alig lehet olyan
sejted,amelyet szeretve nem érintettem volna
bizonyára az ágyamnak is hiányzol
Te mégis hiányodat hagytad itt csupán
hogy fájjon nekem ,ami csak nagyon fájhat
és vegyen célba, öljön meg utánad a bánat
annyira mindegy létem,mit élek át a tagadás napjaiban
verseim is haragítanak
Ám,ha mégis visszahoz szép tavaszom tombolni akarok majd
beleordítva a végtelen mindenségbe
hogy élek és nagyon boldog vagyok
akarom,hogy fent és lent,mindenhol tudják
és csodálják ezt a bolond költőt
aki ennyire szeretni tud!