Lilla...

Ez a zord, kemény fal amit ma közénk építettél
hallgatás fala ként emelkedett, kora hajnaltól
napestig
és,sötét árnyék vetülhet
lobogó jókedvemre

(bár lehet szorgosan tettél- vettél ,mozgásban voltál
rejtőzködve mégis távol maradtál némán)

Tudom,hogy az iramlásom kozmikus sebesség
csak akkor bírod,ha érted,hogy érted is való

Nem lehet toporogni
egy adott ponton
elfolytva
szíved
sikolyát!