„most csak megköszönni tudom szavaidat....
csendben vagyok belül, a világ kifordulása hamarabb és megdöbbentőbb formában érkezik, mint gondoltam.....”H.

Hajnalka Tündérnek.

Világ falai romba dőlhetnek,a változás a fontos
hogy mindannyian úgy éljük meg,hogy íveljünk
előbbre újabb,tisztább minőségek irányába
ha szeretnénk megérkezni egyszer a távoli bolygóra
ős hazánkba:Mindenkit vonzó lótusz virág lába védelmébe
valamikor sok –sok millió nap éve ahonnan elkóboroltunk
és feltámad bennünk az alázat,mártsuk porba szép homlokunkat
az értelem teljeségének fénye ,hogy ránk ragyogva
tegyen miket is látókká végre,hogy ne köthessenek bolond illúziók
jött-ment forma buborékok nektár édes csábítása
és a bennünk felnagyított vágy –látomások

Bármilyen álruhában is érkeznék kedvesünk:törpén,bénán,félszeműn
az igazi lélek –arca, amely örök és mindig gyönyörű ami számít
nem az,hogy magas vagy duci vagy bicegő,vagy dadogó
hanem ami gyöngédség ,igazság belőle kisugárzik
a test ,mint egy elhasznált ruha életről-életre változik érdemünk
szerint: jobb vagy kevésbé jó rút vagy szép mindegy
nem vagyunk azonosok e testi megnyilvánulással
elcsavargóknak osztott jogos büntetés ez csupán
élünk itt feltételekhez kötözve egy bűntető lágerbe
helyzetünket felismerve törekedjünk szaporán szabadulni
a nem tiszta anyag rabszolgaságából

Itt hiába elfecsérelve millió és millió éveket
szenvedésbe rántva,hogy végtelenné növekszik a kevésbé intelligensek
halmozási vágya:gazdagság ,hírnév hatalom kéne
üres kéj
paloták
luxus „dolce vita”napok fű-kábulatok lidérc fénye
mert mindannyian rászedhetők vagyunk
nem tudom milyen vagy, csak sejtem érted a szavam
lehet,hogy kiválasztalak és velem tarthatsz,ha akarsz
ha ,nem volna más, emberszabású dolgod, e sárgolyón
és elcsendesül legbent a téridő,megszülni létünket,mint egy csodát!