Látod?

Univerzum-palettáról szökött színek
részecske-vörös izzik az égen
bizonytalan alakokhoz kötődnek méreg-
zöldek, alant kígyó inda gyökerű fák
eltévednek, szélsodort terek
dallam darabkák hullámzanak távolba
közelembe ömlő sűrű barna árnyék
komor kövek között futó homok
örök harmóniát cseréltünk, mulandó ragyogásra
és büntetésünk ölt itt anyagi valóságot
nagy-nagy tévedésünk

Éjszakába menekült színek
magukba szövik arcom!