Éva Gál...

„Olyan kevés biztos pont van a világban, olyan őrült ez az egész. (...) Egy hatalmas, áradó folyó a világ... viszi, sodorja a legtöbb embert magával, álmok, vágyak nélkül...Éva Gál.”


Ha úgy látod,hogy robajló vad őrült a sodrás a vágta
egyfajta látást vetítesz ki,de látod mennyi virág
rögzült alig felfogható finom és tüzes színekben ragyogva
halk édes hangulat nyomatok,ezekből felfoghatóvá
lényegülsz,olyan vagy,mintha áradó kedvtelésből
ide álmodtalak volna,hogy merjünk osztozni ,sohasem
mérhető ,végtelen gyönyörön,amit az élet elénk tár
s,mert az áramlás is igaz,mentsünk ki ezt-azt ami menthető

Hogy a nagy-nagy áradó folyó-világ parton legyen darabka
édenünk vágyainknak,alkotva biztos pontot a szívbe mélyen
legyen ami bent ,az kint,a változás bárkit meglegyint
sok-sok öröklétet élhetünk át,ha felismerjük titkaink

Döntsd el,siratod tovább búsítva másokat, azt ami nincs
vagy elindulsz felém és segítesz :álmodni,szeretni
csodálni azt amit a vanból Te meg én kihámozunk!

Ballada...

Az ablakból látni lehet egy hideg havas tájat
fákkal és magasba nyúló lakó háztömbökkel
valójában ez egy illúzió kép a fejembe
ha, sétálni mennék,persze eszembe se jutna
meleg ruhát kellene öltenem tavaszra rakódott
váratlan tél miatt,ami ide tévedt a nyakunkba

Milyen jó,hogy telepíthetünk szívünkbe meleg
kedvező évszakot,virágokkal,énekes madarakkal
bármi mást amire csak vágyunk
(erre csak Pavlov képes,a kutyája nem)
ha van macskád,papagájod,bármi kedvenced
közeledbe képzelheted kellemes hologramnak

Kirándulások akár egy másik dimenzióba
emberi kiváltságok,a fejlett emlősöké
jövőbe látó vagy,nagyszerű, megtudnád
mondani, már hónapok óta merre járhat :a barátnőm
kitörölték az agyát
illene egy kérdőjelt tenni ide:?Vagy kiálts fel!

Nagyon hiányzik!

Takarítás...

Végtelen sok élet s mennyi évszak virágzó vágyakkal
ékes, öröm s üröm pillanat villanása csak telve
hangulat valóságok piszkozataival :hajdan mi drága
érték rubintja ként ragyogott, mostanra megfakult
csók,tánc,ölelés,ének múlandó élvezet filmjeit kidobod
terveid százezrével megsemmisülve szemétbe hullnak
álmaid hulladékait összeseperheted és gondolataid buborékait
egyetlen ötleted vitte előbbre a világot?őszintén
Korábban is kezdhetted volna a nagy takarítást
végre jó,hogy belátod,szemét hegyek tövében ülsz
ábrándozva fantom jeleneteket vetítgetve pazarlód
amit Te időnek képzelsz,magad szelídítve,érkezel
és figyelsz a sugallatokra,hogy tetteid értelmet nyerjenek
hálával telve megköszönsz minden lépést,mely kivezet
önálltatások,illúziók völgyeiből valahogy eljutsz
szíved a tiszta szeretet lángjait követve hív fel a csúcsra!
 

Tört-én-elem...

Alszik mély hipnotikus álomba a többség,fertőzött
gonosz média ringatja vak világba a sokaságot
füle,szeme,tudata,hogy ne érzékelje a roppant háborút
amit az anya természet és a nagy tömegek ellen indított
az „új világ rend „pénz-hatalom letaglózta Görögországot
most Ciprust kirabolja szépen,célpont a középosztály
megtörése mindenütt ,ahol védik az anya nyelvet
és még lobognak a nemzeti zászlók
Itthoni komcsik bősz hazaárulók segítik az iluminátus
démonokat csalnak,lopnak és hazudnak,bolondítják
akit még tudnak veszett nép ellenségek nyomukba
kiég a fű de még kisebb falkákba csaholnak itt-ott
hajnalok –hajnalán Isteni-harsonák fújjanak ébresztőt
magyar összefogásra tavaszodjunk emberek
ne legyünk bankárok rabszolgái s a vörösek eleget
szívták a vérünk!

   

Parton...

Kora délután gyűjtöttem össze a nagyobb köveket
kisebb kört sikerült összehoznom,széltől is védett
oldalon,nagy rakás fát is látod hordtam legyen
tűzet gyújtani a nedves ,hideg tengerparti éjszakára
hullám verés játszott a csend üveg falán,az égen
csillagok,hajnalig látomás másoddal beszéltem itt
enyém lehet minden érinthető valóság-illúzió

De nélküled,a csillagok is parányi homok szemek!

Imádat...

Formát öltenek,nevek,ölelések,dalok,táncok,forró
hangulatok a belső tudatba fogadva érkeznek-távóznak
energia hullámok hímnemű-nőnemű princípiumok
bölcsek és balgák ,szenvedők és örvendezők
végtelen buliba felzokognak hideg trillákkal balladák
és lángolva égnek tűz énekek fényeket pulzálva
vonzó és riasztó hangulatok életködbe keveredve
ez a sok keresés fanyar keserű napjai lapjai
mert örök kérdés hol van a tündér,aki méltó
meghívni egyetlen közös álom ösvényre,ahol
szilárd várat építhetnél a vágyakból,téridő nélkül

Látod Te is,széthullnak az ölelések,szív közeli élmények
minden bomolhat nulla szintre,embrió állapotra csillapodva
be vonzom a távolokból is,alanyát millió ölelésnek
féktelen egymásba találásnak és megélni közös
nagyszerű alkotást egy örök filmet,menteni amit érdemes
levetkőzve az illúziókat,a látomás meséket,lehetséges                                      hazugságokat,mert kellenek az erős hidak,átjárók
a világba,amely megengedi végre,hogy őszinte legyél
és senki sem röhög rajtad,hogy kozmikus érték
egy női mellbimbó,ahogy rózsaszín anyagon áthat
áhítattal szerethetsz, nem ütődnek sötét fellegek fejedhez

és nem csap villám a szívedbe,mert imádod őket!

Egyszerű fohász...

Ma órákig várakoztam a Nagyerdei Klinika nem túl vidám
várótermében,közelembe került két beteg férfi
csont és bőr,várakoztak ,hogy sor számuk végre megjelenjen
a monitoron ,ahogy egymással beszélgetek kiderült
mind ketten túl vannak egy kemó terápia kezelésen
alig volt lépésnyi erejük,vad fájdalmak törte emberek
de még pislákol bennük az élet,valamit szedegettek szatyrukból
és ettek,vizet kortyoltak üvegből tudták,hogy nagyon sokat
kell várni,amíg sorra kerülnek s míg értük jönnek a mentős legények
sokan érkeznek nők férfiak,idősek és fiatalok sietősek
legtöbben sorsuk bánat fogságába esők

Istenem irgalmazz, karma sújtotta létünknek
lelki és testi fájdalmaktól roskadozunk
félelmünk elűzi apró derünket

Add,hogy egyre többen felismerjék arcod
és tudjanak kérni szerető szívvel
itt a földön is
öröm
napokat!