Bianka Lányomnak

Elszeretett téged Olaszország Beatrice és Dante hazája
évekig sóvárogtam, hogy közelemben élhess
mire megtaláltalak újra elveszített szemem és ami fájó
unokám nem beszél magyarul, noha remélem ez később
változni fog, azért elég sokat tudsz már Te is rólam
a canconeták szerelmese vagyok ezek a forró mediterrán
dalok melegítenek, ha nagy a tél hidege közelemben
A hosszú telefonbeszélgetések maradtak csupán
vagy ha én elzarándokolok Páduába, szívesen tenném is
de annyi dolgom, meghalni se érek rá az első hetven közelébe
érve látom, mennyi a teendőm még, amit elvárnak azok
akik szeretnek, és szigorúan számon kérik látod
színházat, verskötetet, festményeket kitudja mit még
egyébként boldogan élek, távol tartva az aggodalmakat
Nyomomba szüntelen még most is a szerelem követ
képes felgyújtani, akár egy fiatal zöldfülű kamaszt
csodálatos álmok káprázatával leigáz, tündéri mesékkel
ostromol nem tudok betelni és félek kihat ez a következő
életemre, aztán nézhetem magam netán holmi szerelmi
bolygóra kerülni büntetésből, micsoda pazarlás volna
csavarogni kozmikus vándorként eredmény nélkül
Jobb, ha komolyabban fohászkodom egyéb jövendőért!