Egyénileg konstruált üveg szilafon és mindenféle
apró és nagyobb húros,vonós ős indiai hangszerek
utcazenész Velencében vagy Budapesten festett
pantomim fehér arccal játszik, játszanak a feslett
egészen bolond világnak,egyetlen hallgatónak is
amolyan Tomas Bernad színház stílusban káoszban
egzisztencialista ,szürrealista keverék valóság állapot
fekete kemény kalapban és kacagó,vihogó gerlékkel
csodálatos zenekataszrófa,itt-ott amit elkövetnek
nincsen történet,dráma maga az ember,ahogy van
amolyan kívülállók,tudósok,művészek cirkusza
maguknak játszanak,énekelnek vagy mit is csinálnak
önagyonbeszélők
beszélnek amíg élnek
addig élnek amíg beszélnek,zenélnek
Hangszerré válhat bármi amit érintenek
lehet fújni egy csövet
vonóval szólaltatni egy kerék pár küllőt
ütni egy edényt,érdekes ,izgalmas
ritmusok és dallamok születnek
mert az univerzum a hang szubsztanciából készült
életünk
finom és durva rezgések hullámai!
