Sikoly...

Korál piros koporsóban alszik a fogkeféd
nevetésedről álmodik és közelében a fürdő
szobában bíbor színű arany hímzéses törököződ
szeretné mezítelen tested ölelni
mintha karjaim ölelnének
ám te köd messze eltűntél
szemen ne lásson,fülem ne halljon
tudatom ne elemezzen
ajkam ne sóvárogjon
és néhány apró kedves ajándék látni szeretne
hozzád sietnének,tévelygek őszi avarban
kérdezem a fekete fa padokat ,hogy merre
vigyen utam..tam…tam…tam..tam…
sikolyom ha világra szabadulna

Növények,árnyak,fények,kövek,lombok
félmeztelen hidegben dermedő ágak
bogárkák érted iramlanának
és vissza hoznának

Bolond, nagy, bánatos, ballada bús
szívem
őrült
vigadalmára!