Natália.

Gondolod összefutunk még,átváltozni
egy adott hangulatból a másikba és tudunk majd újra
remegni ,hogy mit hoz a következő pillanat
és tovább tart-e egy pillanatnál a hírtelen vágy
hiszen kiolthatja mások szeme,akik sodródnak közöttünk
és keresik elszántan a nektári kincset,amely csak ritkán
mosolyog ajkunkon,több milliárd egyező érzés áramlat
azonosítása hozhatja el,amelyet millió gesztus ,félszó
azonnal kiolthat,ha nem figyelünk, zuhanunk,mint a kötél
táncos a magasból,és számtalan új arcot fürkészhetünk
kezdve mindent elölről a fájdalomig,mert a magányod is
rendelkezhet kínzó eszközökkel,a csoport vagy társas magány is
Nem is tudhatom mennyire állsz készen különös utazásokra
mert a legtöbb lányt sikeresen beszürkített a közepes út
szennyezett valóság talajon fű-orgiákkal ölve magukat,bolondok
eltévedt helyeken keresik az üdvöt,tökéletes sötétségben piszok
bugyraiban,pedig mennyi szép forma és tartalom volna még
lassú az eszük beszűkült tudattal beérik gyatra kevéssel
noha ott szikrázik számtalan égi jel,szem közelbe szüntelen
látni volna jó csupán látni mélyebb rétegekbe és értelmezni
hogyan változik a van minőségileg más jövővé,ha akarod
minden lehetőséget kikerülnek egy adott ponton topogva
örökölt szokásokhoz bilincselve,fejet hajtva a modern
rabszolgaság jármába önként tolakodva érnek
Valami mást álmodok magunknak,egészen mást,újat
mi vonzani képes tisztább tájak ösvényei felé!