„újra visszatér a kép, és bűntudat gyúl bennem, ha majd mennem kell, pedig még meg sem érkeztem....”H.

Hajnalka Tündérnek.

Nyitott itt minden,se lánc se bilincs
bármikor majd távozhatsz ,ha nem köt semmi
olyan tűzről van szó,amelyet őriz egy férfi és egy nő
ám,ha kilépik a képből bármelyik új szereplők új szerepel
érkeznek ,csak a tűz ami marad lángolva folyton,hív,csábít
bolondít bármikor bárkit és van ,hogy boldogít váratlan
kínálva mámoros élményt vagy kitudja jaj elolthat bent lángokat
tudatlanok maradtunk bár év milliókat vándorolt a lelkünk

Ha itt vagy ,én bizonyára örömmel fogadlak vendég
kedvedben járok becézlek,simogatlak,szebbnek álmodlak
ám,ha Te tudsz valami sokkal jobb mulatságot
nem marasztallak éj nap nyitva áll a kapu,itt véges mulandó
amit érinthetsz nincs kivétel ,csak a lélek örök-utazó vándor
vergődünk a szerelem csapdáiban holott illene haza utaznunk
illúziók világából ahol minden törékeny ,változó,szennyes
szeszélyek köthetnek és nem itt találjuk amit valaha elvesztettünk

A tizenhármas vágányfő egy pont a térben, nincs jelentősége!