Zsanett ballada.

Úgy tűnik felületesen csomagoltál össze
itt maradt elég nagy része az életednek
döntően fontos álmaid
amelyekre szükségük volna az embereknek
mintha már nem is volna mersze
a törekvők bevonulnak valami lassított filmbe
ahol aztán minden megváltozik
alvásra,étkezésre és szexre silányul a bolond
ördögien forró nyár míg egyre jobban távolodunk
igazabb,mélyebb,tisztább önmagunktól

Lehet nyugodtan hátat fordítani a világnak
nem venni tudomást semmiről
hogy merre fordulsz senki sem észleli
magunk őrületétől nem menthet meg soha,senki
neki hidd el nem a bölcsebb hölgy kell
csak az aki kanos szenvedélyét oltsa
köpik rá a vágyaidra,ha szolgálod játékaiddal
írhatsz csodálatos novellákat,tánccal
taníthatnál másokat változásra,ő ezt ne hidd
nem kívánja, a feneked kell, nem a fejed vagy szíved

Gyönyörű látomása. Viharzó orgiák után
amikor sima a reggel ,mint az égő sivatag
birkózni veled életre kelnek a meg nem valósított
gondolatok,véresen rivallva mint megölt embriók
körbe fognak s a várás bamba üressége felizzhat
megfutamodnál mindent rendbe tenni
és csak zokogsz nem találsz többé szavakat
és nem találsz többé ösvényeket
és nem találsz egy darabka éltető
harmóniát sem!