Tündér...

Láttad a lányt a hírtelen érkező dús záporban
boldogan ázni,hasonlónak képzeld életérzésem
Veled amikor elhívtál kötetlen csavargásra
az éjszakába,menekülve is a rekkenő hőségből
végig körül font az erős egymáshoz tartozás
féktelen öröme,minden lépésed tánc volt
mint ahogy járnak a lelki világban,mondják
a bölcsek,köszönöm újra-újra és újra
rám szabadítottál ekkora derű energiát

Jaj,azóta gyakran járom egyedül éj-nap
hűen a parkerdőt és hallom a lombok búsongva
kérdik,de hol van a lány?A többre érdemes tündér?
dérdérdérdérdérdér!