2010. május 24., hétfő

Találj társra…

Őrjítő,hogy hím vágyak pőrére vetkőztettek és csak a szépséged
takar,aki így meglát bárki,mindenki téged akar
óriás mellek ringó csípő telt asszonyt vegyenek
árulod tested,életed,álmod éjszakád nappalod egyre megy
de a testedbe zárt lélek- éned megremeg
lázadna,kitörne,szabadulna ,tudatoddal dulakodva
száz meg száz ölelés undorító piszkában élsz
a forró fürdők szünetében,újabb és újabb kéj nászra készülsz
s a bánatod nem oldja se pénz se cifra ajándék
mert ,testi szinten bármit megélhetsz mulandó a hús öröme
ágyékod lobogása kialvó illúzió amely édesen csábít
újabb körforgásra ítél magához láncol a szennyezett anyagi
világ újra-újra és újra a kéj zsarnok szolgája köt ide
hol a sokaság karma ütötten szenved és tudatlan, sötétben él

Töröld hát a virtuális képet,ne mutasd magad,találj társra
ki megért ,segít e földi fogoly táborban valami többet is elérni
mint amit reméltél!

2010. május 17., hétfő

Judit....

Láttam ,ahogy átvonult mindenen és mindenki felett
királynői magasztos tartással,arcán világmegvető mosollyal
olyan határozott hangulattal,mintha csak egyedül Ő képes
meghatározni mi legyen az alfa és az Omega
olvasható,érthető,látványnak bizonyult,amint színes,pajkos
illúziók büntetlenül orrnál fogva vezetnek egy csóró földi lányt

Vajon minden néhány perces munka szünetben várható egy-egy újabb
merész eredeti alakítás,amikor önfeledten rábízza magát
esztelen megjeleníthető sóvárgásokra?Látja ezért is hívom Hölgyem
remélve,hogy a színpad lehet az ön nyerő világa!

Kóma közeli ....

Lebegés,olyan a helyzeted benne,mint a századik emeletről
kidobott tollpihéjéé ,különbség tudod,hogy=
vagy, tudatosan tudod de létezésed mégse működik
a cselekvés önirányítása megtagadva,felfogod,érted :mivé
is lettél,hogy szörnyű képen mozogni vágyad se támad
valami olyasmit elkövetni,mint aki képes jönni-menni
azt hiszem ilyen lehet a kóma Koma ,nem tudsz reagálni semmire
hiába provokálnak vad vagy kedves külső ingerek
lebegsz és lehet az áramlatok lefelé szállítanak egyre lejjebb

Egyetlen dolog érhető tetten csupán,hogy gondolod
jobb fiú lennél,ha vissza kapnád mind azt ami elveszett
de ez se egy égő óhaj,alig észlelhető morzsa
molekulánál jóval kevesebb
ami
nagyszerűségedből,vagy amit Te nagyszerűségednek hittél
megmaradt!

2010. május 14., péntek

Kata...

Önsorsunk síró-rívó és röhögő bohócai vagyunk
más kérdés,hogy miért is sírunk vagy miért is kacagunk
vagyunk annyira bolondok,hogy legtöbbször
csak nevetünk azon amiért könnyeznünk kellene
és zokogunk valamiért,mosolygás helyett

Van ki bolondul éli napjait de boldogan
s a bölcs lehet,hogy ,ha közelébe ér
felrúgja szerencséje edényét

Ne maradj hát ostoba,lelkesedj,élj, szeress bátran
a titok ott lobog a szeretet tűzében szikrázó lángban!

2010. május 9., vasárnap

Ballada...

Megvert engem sorsom megvert
idők ostorával,idők ostorával
megvert engem sorsom megvert
tüzes szerelemmel,szerelmek tüzével

Hosszú úton se lett semmivel se könnyebb
hosszú úton se lett semmivel se könnyebb
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet

Idők ostorával,idők ostorával
megvert engem sorsom megvert
tüzes szerelemmel,szerelmek tűzével
hiába sírtam én tengernyi sok könnyet
hosszú úton se lett semmivel se könnyebb!

2010. május 6., csütörtök

Zuhatag...

Enyhe májusi eső zuhog szomjazó növény világ örömére
záporban sehová se mehetek,magányom erkélyén ülök
és figyelem,hogyan fürdeti az ég szeretve a természetet
Félek kedves rozsda hajú Tündérke elkésted a pillanatot
amelyben sorsod szeretet zuhatagba jutva önmagára találva
nagyobb irammal lehetett volna az ,aki többé már sohasem lehet
Látod bármi a felismerésen múlhat,vakon mi merre mutat
millió csalóka elágazásban nem láthatod a valódi utat
noha lehet,hogy bután egy ideig mulat
Az elme röhög röghöz kötözve!

2010. május 3., hétfő

Egy lány a Vörös Bolygóról...

Hajszálnál is kisebb lángszikra hajadról lobbant át
érintve egy alvó szívcsakrát kezdődött minden gyors lobogás
és Te lettél végre a szürke bármely napi hullámzás kedvezettje
sorsod jelölt, én csak a jelre figyeltem és minden okod ujjongásra
késztessen,mert nyitom előtted kapuját egy tündér világnak
álmodhattál titkon hasonló pillanatról megértésről varázsról
hol eltűnjön minden rejtett bánat és bármi is ami csak bánthat
ne kés,nem szabad,hogy kihűljön a lendület,amely váratlan felemel
tudnod kell kozmikus sebességre kapcsolva élek
segíts csodák teremtésében hívlak szomjaznak sokan valódibb
tartalmakra,helyedet itt csillagok rajzolják
gyere tanítsuk fényleni az alvó lelkeket

Kérlek ne bánd,hogy én oly gyorsan a parkerdőbe menekültem
piros elektromos motoromon száguldozva ,mert várt rám
merészen tavasz lombsátrakat bontva kínált jó levegővel és csenddel
hogy fejem nagyszerű terveket szőjön cselekvésre
mert,ahol mi most élünk milliók nem tudnak kommunikálni
édes magyar nyelven és milliók foglyai még a régi gondolkodásnak
segítened illik majd derűre szoktatni végre a sok –sok
nélkülöző csüggedt embert,akiket nyomorba döntött a komcsi brancs
szövetkezve a pénz világ mágnásaival és a vad bankokkal
annyira jelentős, mindaz amit tehetünk ,hogy világ váltásnak számít
és most halkan csak úgy magamba ünneplem,hogy ma megláttalak
többnyire ez az égiek érdeme hidd el

Szerettem volna ,hogy azonnal egy óceán mennyiségű gondolatot
kibontsak Neked de annyira váratlanul ért Téged ez a Kezdet,hogy nem
hosszabbíthattam végtelenre a kitudja mitől lopott időd
de sejtem,hogy kiléphetünk a civilizációs burok hazug tükörneuronok
ketrecéből felfedezni önmagunk nagyszerű lehetőségeit
amit csak hordtunk magunkba fel sem tárva
nem is sejtve gigantikus ország szépítő energiákat
kérlek jelentkezz jelenembe,hogy induljunk jövendő fényvilágok várnak !