Önsorsunk síró-rívó és röhögő bohócai vagyunk
más kérdés,hogy miért is sírunk vagy miért is kacagunk
vagyunk annyira bolondok,hogy legtöbbször
csak nevetünk azon amiért könnyeznünk kellene
és zokogunk valamiért,mosolygás helyett
Van ki bolondul éli napjait de boldogan
s a bölcs lehet,hogy ,ha közelébe ér
felrúgja szerencséje edényét
Ne maradj hát ostoba,lelkesedj,élj, szeress bátran
a titok ott lobog a szeretet tűzében szikrázó lángban!