(A verset nem lehet megtiltani,mert egyszerűen nem ismeri
civilizációk agyament,korlátait és létre jön-)
Törékeny szárnyú,olyan ez ,mint az áradat,naponta
hozzád érkezik reménykedve,hátha mégis segíthetnél
látva e véget nem érő nyüzsgést fogom fel
mennyire beteg ez az ország
Mintha az örök jóság széttört volna,hogy szemedbe is
jusson egy szilánknyi fény,mert a feltárulkozó szívek
mennyire tele vannak,sors törte bajokkal látod
varázslónak illene lenni és mindenkinek segíteni
Ha kiderül,hogy minden eszköz kimerül
talán felismerik majd,egy távolibb korban
a gondolatok erejét
kiejtett szavak hatalmát
és meggyógyul ez a véresen vergődő világ!